Külön birtokállomány, saját anyag
Külön birtokállomány, saját anyag Azok a részletei a három első evangélium közül mindegyiknek, amelyek a másik kettőben nem szerepelnek, tehát az önálló anyag a syn-okban, az ún. »Sondergut«. Mind a három evangéliumban találunk ugyanis olyan anyagot, amely a másik kettőben nem szerepel. Mk-nak a legkevesebb az önálló anyaga, csupán a 4,26–29; 7,31–37 és a 8,22–26 versei. Mt-nak a Mk-ból és a Q-ból átvett anyagában is vannak önálló részletei, sokkal nagyobb számban szerepelnek ÓSZ-i idézetek nála, mint a másik két evangéliumban. Zsidó szokásokat nem magyaráz meg, feltételezi olvasói részéről azok ismeretét (Mt 15,2kk; 23,5). Beszél a tanítványoknak arról a küldetésükről, amely minden népnek, az egész világnak szól (Mt 28,19k). Jellemző még erre az evangéliumra Jézus beszédeinek nagy beszédkompozícióként való közlése is (Mt 5–7 és 23). A leggazdagabb Lk önálló anyaga, csaknem fele az evangéliumnak: a gyermek-történetek, Keresztelő János igehirdetése, Jézus nemzetségtáblázata. Jézus fellépése Názáretben, a 6,20–8,3 részletei, a nagy betoldás vagy úti elbeszélés (9,51–18,14), a szenvedéstörténet, az úrvacsora, és a feltámadás történetének egyes részletei. Lk önálló anyaga lényegében nagyobb összefüggő egységekből áll (1–2; 3,1–4.30; 6,20–8,3; 9,51–18,14; 19,1–44; 22,14–24,52), amelyet a Mk-tól átvett keretbe illeszti be. Lk önálló anyagának nyelve, stílusa és teológiai koncepciója is egyedi vonásokat mutat. Érvényes ez a megállapítás a perikópák bevezetésére éppen úgy, mint Jézus gyógyításának leírására. Jézust Messiásként ábrázolja ez az anyag az első egységétől kezdve (1–2. r., 4,21), akinek munkásságával az üdvösség korszaka már elkezdődött (19,9), a megvetett, hátrányos helyzetű, bűnös ember számára megoldást, szabadítást jelent. Az önálló anyagban különösen hangsúlyos Jézusnak az elveszettek iránti szeretete, valamint az üdvesemény történetiségének kiemelése. Az üdvtörténet eseményei e világ keretei között mennek végbe (1–2. r.).
LSK
