Ezékiás
Ezékiás Nevének jelentése: h. hizkijjá, vagy hizkijjáhú, »az Úr erős«. Júda királya Kr. e. 716-687 között, apjának, Áház királynak (735-716) utóda.
Az uralkodásáról szóló B-i források: 2Kir 18-20; 2Krón 29-32; Ézs 36-39. 29 éves uralmának nem ismerjük minden részletét pontosan. Uralkodásának 14. évében támadta meg Szanhérib, Asszíria királya, amely eseményt az asszír források a Kr. e. 701. évre teszik. E támadás előtt röviddel súlyos betegségbe esett, amelyből felgyógyulva még további 15 évre kapott Istentől ígéretet (Ézs 38,1.5k).
Politikájának legfontosabb kérdése az asszír fenyegetéssel szembeni magatartás. Asszíria ugyanis már III. TIGLAT-PILESZER és II. SZARGON idejében megkezdte Palesztina meghódítását és Szanhérib idején folytatta azt. Így, apjához hasonlóan, ő is eleget tett vazallusi kötelezettségeinek és adót fizetett Asszíriának. Ézs 18-20. óv az Egyiptommal való szövetkezéstől és egy esetleges lázadástól.
Az Asszíria-ellenes lázadás ideje Szargon halálakor jött el (705). Ekkor Ezékiás megszüntette az adófizetést (2Kir 18,7). Szövetkezett Ekrón és Askelón városállamokkal és tárgyalt Egyiptommal is. Ézsaiás intelme ellenére (Ézs 30,1kk; 31,1k) valamint Meródak-Baladánnal, Baladán babilóniai királynak a fiával is (2Kir 20,12kk; Ézs 39). Valószínűleg ebben az időben történhetett a 2Kir 18,4-ben említett kultuszreform, amelyre egyébként a 2Krón 29,3 szerint uralkodásának első évében került sor. Ez az apja, Áház idejében nyilván kényszerrel bevezetett asszír államkultusz megszüntetését jelentette, s egyúttal a függetlenedés látható kifejezése volt. A reform során rendbehozatta a templomot, összegyűjtötte a papokat és lévitákat, áldozatot mutatott be az oltáron és meghirdette a páskaünnepet. Összetört minden bálványképet, és gondoskodott a papokról és lévitákról anyagilag is (2Krón 29-31; 2Kir 18,3-6).
II. Szargon utódja, Szanhérib, csak 701-ben tud az események menetébe hathatósan beavatkozni. Eltekénél megverte az egyiptomi sereget és a szövetségeseket, majd Jeruzsálemet vette ostrom alá. Ezékiásnak azonban sikerült meghódolással és igen magas adófizetés ellenében (többek között énekeseket és énekesnőket is kellett adnia) magát Jeruzsálemet az ostromtól és a pusztulástól megmentenie. Az asszír adatokkal egyeznek a B-i tudósítások (2Kir 18,17-19; 9a; 36; és 19,9-35; Ézs 36), melyek Isten csodálatos közbeavatkozásáról és szabadításáról beszélnek.
Mindenesetre Ezékiás és utódai a birodalom bukásáig Asszíria vazallusai maradtak, és az asszír kultuszt újra be kellett vezetniük Jeruzsálemben (2Kir 21,3k).
Az asszír ostrommal és a város vízellátásával áll összefüggésben a Silóah-csatorna megépítése (2Kir 20,20), amelyről az 1880-ban megtalált SILÓAH FELIRAT tudósít.
Ezékiás sikeres kultuszreformja révén Júdának azon kevés számú uralkodói közé tartozik, akiket a hagyomány kedvezően ítélt meg (2Kir 18,13).
