SZÜRET
SZÜRET, (szür-et) fn. tt. Szüret-ět, harm. szr. ~e v. ~je. 1) Széles ért. szürés által megtisztított nedv, folyadék. 2) Különösen szőlőszeti munka, midőn az érett szőlőt leszedik, megcsömöszölik v. tapossák kisajtólják, a mustját, levét edényekre szürik. Jókor jősz, elmult a szüret. (Km.). Bő, sovány szüret. Víg, zajos szüret. 3) Átv. holmi mezei termények betakarítása. Kukoriczaszüret, krumpliszüret, babszüret. Némely tájdivatos ejtéssel: szület. V. ö. SZŰR, (1).
