NYÁLKA
NYÁLKA, (nyálka v. nyál-og-a) fn. tt. nyálkát. 1) Nyulós, sikamlós nedv, mely az állati test nyálhártyáiból fejlik ki, s a közönséges nyálnál szivosabb, milyenek a takony, turha. Mellet, torkot elfogó nyálka. 2) Szélesb ért. nyálhoz hasonló, nyulós, vagy sikamlós és ragadós nedv, mely némely, kivált rohadásnak induló állati és növényi testek fölszínét takarja, pl. nyálka a peshedni kezdő húson, ételen. E névnek ugyan kicsinyített alakja van; de talán inkább azon nevekhez sorozható, melyekben a ka ke átalakult igeneves gó gő; mi szerint nyálka elemezve annyi volna, mint nyálogó, nyáloga, azaz nyálkint nyulongó, sikamló nedv.
