Legis actio
Legis actio, törvényszabta ünnepies cselekmény (lege agere) bizonyos előírt szavak kiséretében, tehát a) általában véve a. m. legitima actio, mint a minő volt pl. az emancipatio, adoptio; de szoros értelemben véve b) azon eljárás, melyet peres felek a perfolyamat megindításakor in jure szoktak használni. Legtöbbször használt forma (actio generalis) volt: 1) A l. a. sacramento vagy per sacramentum: a felek t. i. bizonyos összeget (50–500 as, lex XII tabl.) tettek le (sacramentum); a vesztes fél nemcsak a letétét veszítete el, hanem azonfölül kárpótlást is tartozott adni a nyertesnek. Más formák: 2) L. a. per judicis arbitrive postulationem, midőn a felek rendesen bonyolódottabb ügyük elbirálására egy szakértő biró kiküldését kivánták a hatóságtól, a ki az itélethozatalban méltányosságból figyelembe vehette a mellékkörülményeket is. 3) L. a. per condictionem; a felek egy határidő megtakarítása, tehát a peres eljárás gyorsítása czéljából abban állapodtak meg (condicere), hogy 30-ik napon ad judicem capiendum megjelennek a hatóság előtt. Gaj. 4, 18. Ezen formát a lex Silia a 2. pún háború idejében hozta be határozott pénzösszegre (certa pecunia) vonatkozó követelések érvényesítésére, a kevéssel később (Kr. e. 211?) kelt lex Calpurnia pedig minden meghatározott dologra irányuló (de omni certa re) keresetre kiterjesztette. Gaj. 4, 19. 4) L. a. per manus injectionem, l. Manus infectio. 5) L. a. per pignoris capitonem, l. Pignus. – A l. a. szigorú formaságai igen sok nehézséget okoztak a feleknek, azért a lex Aebutia Kr. e. 125 körül a praetorok edictumaiból új állandó kereseti mintákat (formulae) hozott be, melyeket a Lex Julia de judiciis privatis (Kr. e. 46) kiegészített, nemkülönben Augustusnak a lex judiciariája is. Gaj. 4, 30. L. Formula. A l. a. aznotúl csakis a centumviralis törvényszéknél (l. Centumviri) s a damnum infectum (l. Damnum) miatt való keresetekben maradt használatban. V. ö. Vécsey, Institutiók, 1902–227–234. ll. CS. JÓ.
509. P. Aelius Meatrius, a II. segédlegio altisztjének sírköve Ó Budáról (M. N. Múzeum).
