Berenice, Beronice
Berenice, Beronice (macedoni formája Φερενικη-nek, innen Veronica), Βερενικη, Βερονικη, több nőnek a neve. – 1. Lagus szellemdús és erényes leánya, ki először az egyszerű származású macedoni Fülöphöz ment férjhez s anyja lett Magasnak, Cyrene későbbi urának. 317 táján Kr. e. mostoha testvére I. Ptolemaeus Soter vette nőűl, kinek II. Ptolemaus Philadelphust szülte. Plut. Pyrr. 4. Schol. Theocr. 17, 34. 61. – 2. A cyrenei Magas leánya, kit atyja korán Ptolemaeusnak az egyptusi trónörökösnek jegyzett el, de anyja Apama (mások szerint Arsinoë) az atya halála után (258 Kr. e.) szép Demetrenek, Antigonus testvérének ajánlotta fel. Demeter azonban bűnös viszonyt folytatván az anyával, 250-ben meggyilkoltatott, mire a leány 246 körül régi jegyeséhez III. Ptolemaeus Euergeteshez ment nőűl. Just. 26, 3. 220-ban fia, IV. Ptolemaeus, kegyencze, Sosibius által meggyilkoltatta. Gyönyörű, fénylő hajáról nevezte el Conon csillagász az illető csillagképet az északi égbolton. Catull. c. 66. – 3. L. Agrippa zsidó király leánya, először chalcisi Herodes neje volt. Férje halála után azzal gyanúsították, hogy vérfertőző viszonyt folytatott testvérével, II. Agrippával (Juv. 6, 158), az utolsó zsidó királylyal, ki t. i. mint Caesarea Paneas és Tiberias ura, még Jeruzsálem pusztulása után is viselte a rómaiak kegyelméből a királyi czímet. Titus, Vespasianus fia, a háború alatt szerelemre gyúladt a már nem fiatal, de gazdag és kicsiben Cleopatra szerepét játszó nő iránt. Magával vitte Rómába, sőt el is vette volna nőül, ha nem tartott volna a római közvélemény felzudulásától. Tac. hist. 2, 2. 81. Dio Cass. 66, 15. 18. – Ugyanezen nevet viselte több város Aegyptusban, Cyrenaicában stb. S. L.
