Róm 3
Róm 3
Róm 3.1
Mi előnye van tehát a zsidóknak? S mi haszna a körülmetélésnek?
Róm 3.2
Minden tekintetben sok. Először is, az Isten rájuk bízta tanítását.
Róm 3.3
De hogyan? Ha vannak, akik hűtlenek lettek, vajon nem teszi hitetlenségük Isten hűségét hatástalanná?
Róm 3.4
Egyáltalán nem, ellenkezőleg: Isten igaz, még ha minden ember hazug is. Amint az Írás mondja: Hogy igaznak bizonyulj szavadban, s győzz, mikor pörölnek veled.
Róm 3.5
De mit szóljunk ahhoz, hogy gonoszságunk teszi nyilvánvalóvá Isten igazságát? Mert emberileg szólva nem igazságtalan az Isten, amikor haragjával sújt?
Róm 3.6
Egyáltalán nem. Különben mi címen ítélkeznék Isten a világ fölött?
Róm 3.7
De ha Isten igazsága hazugságom folytán csak nőttön-nő az ő dicsőségére, miért marasztal el bűnösként?
Róm 3.8
S miért ne tennék rosszat, hogy jó származzék belőle, mint némelyek rágalmaznak bennünket, hangoztatva, hogy effélét állítunk. Ezeknek jogos az elmarasztalásuk.
Róm 3.9
Hogy áll tehát a dolog? Különbek vagyunk náluk? Egyáltalán nem. Az imént bizonyítottuk ugyanis, hogy a zsidók és a pogányok mind alá vannak vetve a bűnnek,
Róm 3.10
ahogy meg van írva: Nincs igaz egy sem,
Róm 3.11
nincs, aki értene, nincs, aki Istent keresné.
Róm 3.12
Mind letértek az útról, elfajzottak, nincs, aki jót tenne, nincs egy sem.
Róm 3.13
Tátongó sír a torkuk, nyelvük csalárdságot beszél, kígyók mérge van ajkukon.
Róm 3.14
Szájuk telve átokkal és keserűséggel,
Róm 3.15
lábuk gyors a vérontásra.
Róm 3.16
Ösvényeiken baj és nyomor,
Róm 3.17
a béke útját nem ismerik,
Róm 3.18
Isten félelme nincs szemük előtt.
Róm 3.19
Mi azonban tudjuk, hogy amit a törvény mond, azokra vonatkozik, akik a törvénynek alá vannak vetve. Tehát némuljon el minden száj, és az egész világ vallja magát Isten előtt bűnösnek.
Róm 3.20
Mert a törvény szerinti tettek senkit sem tesznek előtte igazzá, hiszen a bűn megismerésének is a törvény az alapja.
Róm 3.21
Most azonban az Isten előtti megigazulás a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá, amint a törvény és a próféták is tanúsítják:
Róm 3.22
az az Isten előtti megigazulás, amely a Jézus Krisztusban való hitből ered, és amely minden hívőnek szól. Ebben nincs különbség.
Róm 3.23
Mert mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét.
Róm 3.24
Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán.
Róm 3.25
Őt adta oda Isten véres engesztelő áldozatul a hitben, hogy kimutassa igazságosságát. Isten végtelen türelmében elnézte a korábban elkövetett vétkeket,
Róm 3.26
hogy igazságosságát most kimutassa. Mert amint ő igaz, úgy akar igazzá tenni mindenkit, aki Jézusban hisz.
Róm 3.27
Hol marad tehát dicsekvésed? Szétfoszlott. Mely törvény alapján? Vajon a tettek törvénye alapján? Nem, hanem a hit törvénye szerint.
Róm 3.28
Mi azt valljuk, hogy az ember a hit által válik igazzá, a törvény szerint tettektől függetlenül.
Róm 3.29
Vajon csak a zsidóké az Isten, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
Róm 3.30
Ugyanaz az Isten teszi megigazulttá a hitből a körülmetéltet éppúgy, mint hite által a körülmetéletlent.
Róm 3.31
Ilyenformán megszüntetjük a törvényt a hittel? Szó sincs róla! Ellenkezőleg: erősítjük a törvényt.
