Iz 32
Iz 32
Iz 32.1
Íme, igazságosan uralkodik egy király, és a fejedelmek a törvény szerint ítélkeznek.
Iz 32.2
Olyan lesz mindegyikük, mint a rejtekhely a szél elől, mint a menedék a viharban, mint a patakok vize a szárazságban, és a magas szikla árnyéka a szomjas földön.
Iz 32.3
A látók nem csukják be a szemüket, és a hallók füle felfigyel.
Iz 32.4
Az esztelenek szíve megtanulja a bölcsességet, s a dadogók nyelve érthetően beszél.
Iz 32.5
A balgát nem nevezik többé nemesnek, s nem mondják becsületesnek az álnokot.
Iz 32.6
Mert a balga balgaságot beszél, és szíve gonoszságot forral, hogy istentelenséget vigyen végbe, és álnokul az Úr ellen szóljon; hogy éhen hagyja az éhezőket, és megtagadja az italt a szomjazóktól.
Iz 32.7
Az álnok ember fegyverei igen gonoszak: mert gonosz terveket kovácsol, hogy hazug beszéddel tönkretegye a szegényt, még akkor is, ha bebizonyítja igazát.
Iz 32.8
Ám a nemes nemeshez méltóan gondolkodik, és kitart a nemes dolgokban.
Iz 32.9
Ti könnyelmű asszonyok, figyeljetek! Halljátok meg szavamat! Elbizakodott nők, hallgassatok ide!
Iz 32.10
Esztendő múltán, rövid időn belül remegni fogtok, ti elbizakodottak, mert vége lesz a szüretnek, és a gyümölcsszedés ideje nem jön el többé.
Iz 32.11
Reszkessetek, könnyelmű asszonyok, remegjetek, elbizakodottak! Vessétek le ruhátokat, vetkőzzetek le, és öltsetek magatokra gyászruhát!
Iz 32.12
Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért, a termékeny szőlőkért,
Iz 32.13
népem szántóföldjéért, amelyet tövis és bojtorján ver föl, és minden boldog otthonért, a boldog városért!
Iz 32.14
Mert üresen állnak a paloták, a zajos város elhagyatott, az Ófel és az Őrhely búvóhellyé lett örökre, vadszamarak tanyája, nyájak legelője.
Iz 32.15
És újra kiáradt ránk a lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz, a kert meg olyan, mint az erdő.
Iz 32.16
Jog lakik majd a pusztaságban, és igazságosság tanyázik a gyümölcsöskertben.
Iz 32.17
Az igazságosság békét terem, az igazságnak meg biztonság lesz a gyümölcse mindörökre.
Iz 32.18
Népem békességben lakik majd otthonában, biztonságos hajlékokban, gondtalan nyugalomban.
Iz 32.19
De földre sújtják az erdőt, és a várost megalázzák.
Iz 32.20
Ti azonban boldogan vettek majd a vizek partján, és szabadjára engeditek az ökröt és a szamarat.
