Jób. 5
Jób. 5
Jób. 5.1
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
Jób. 5.2
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
Jób. 5.3
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, * de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
Jób. 5.4
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
Jób. 5.5
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
Jób. 5.6
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
Jób. 5.7
Hanem nyomorúságra * születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
Jób. 5.8
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre * bíznám ügyemet.
Jób. 5.9
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat * művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Jób. 5.10
A ki esőt ad * a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
Jób. 5.11
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, * és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
Jób. 5.12
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, * hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
Jób. 5.13
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
Jób. 5.14
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is * tapogatva járnak, mint éjszaka.
Jób. 5.15
A ki megszabadítja a * fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
Jób. 5.16
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja * az ő száját.
Jób. 5.17
Ímé, boldog ember * az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
Jób. 5.18
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei * meg is gyógyítanak.
Jób. 5.19
Hat bajodból * megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
Jób. 5.20
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
Jób. 5.21
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, * hogy a pusztulás rád következik.
Jób. 5.22
A pusztulást * és drágaságot neveted, és a fenevadaktól + sem félsz.
Jób. 5.23
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is * békességben lesz veled.
Jób. 5.24
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
Jób. 5.25
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, * és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
Jób. 5.26
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
Jób. 5.27
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg * magadnak.
