Péld. 29
Péld. 29
Péld. 29.1
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
Péld. 29.2
Mikor öregbülnek az igazak, * örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
Péld. 29.3
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő * atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti + a vagyont.
Péld. 29.4
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
Péld. 29.5
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Péld. 29.6
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
Péld. 29.7
Megérti az igaz * a szegényeknek ügyét; az istentelen + pedig nem tudja megérteni.
Péld. 29.8
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
Péld. 29.9
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
Péld. 29.10
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
Péld. 29.11
Az ő egész indulatját * előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
Péld. 29.12
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
Péld. 29.13
A szegény és az * uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
Péld. 29.14
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke * mindörökké megáll.
Péld. 29.15
A vessző és dorgálás * bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
Péld. 29.16
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét * megérik.
Péld. 29.17
Fenyítsd meg a te * fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
Péld. 29.18
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh * mely igen boldog!
Péld. 29.19
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
Péld. 29.20
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több * reménység van, hogynem a felől!
Péld. 29.21
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
Péld. 29.22
A haragos * háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
Péld. 29.23
Az embernek kevélysége * megalázza őt; az alázatos pedig + tisztességet nyer.
Péld. 29.24
A ki osztozik a lopóval, * gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
Péld. 29.25
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
Péld. 29.26
Sokan * keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
Péld. 29.27
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
