Jób. 26
Jób. 26
Jób. 26.1
Jób pedig felele, és monda:
Jób. 26.2
Bezzeg jól segítettél * a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
Jób. 26.3
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
Jób. 26.4
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
Jób. 26.5
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Jób. 26.6
Az alvilág mezítelen előtte, * és eltakaratlan a holtak országa.
Jób. 26.7
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
Jób. 26.8
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
Jób. 26.9
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét * fölibe terítvén.
Jób. 26.10
Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
Jób. 26.11
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
Jób. 26.12
Erejével felriasztja a tengert, * és bölcseségével megtöri Ráhábot.
Jób. 26.13
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
Jób. 26.14
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny * rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
