Ézs. 24
Ézs. 24
Ézs. 24.1
Az ÚR elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.
Ézs. 24.2
Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.
Ézs. 24.3
Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az ÚR jelentette ki ezt az igét.
Ézs. 24.4
Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.
Ézs. 24.5
Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget.
Ézs. 24.6
Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg.
Ézs. 24.7
Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.
Ézs. 24.8
Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó.
Ézs. 24.9
Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza.
Ézs. 24.10
Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.
Ézs. 24.11
Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság.
Ézs. 24.12
Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén.
Ézs. 24.13
Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek.
Ézs. 24.14
Azok hangos szóval ujjonganak az ÚR fenségének, kiáltoznak a tenger felől.
Ézs. 24.15
Világosság támadt, ezért dicsérjétek az URat, az ÚRnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein!
Ézs. 24.16
A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók!
Ézs. 24.17
Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója!
Ézs. 24.18
Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.
Ézs. 24.19
Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld!
Ézs. 24.20
Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé.
Ézs. 24.21
Azon a napon megbünteti az ÚR a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön.
Ézs. 24.22
Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
Ézs. 24.23
Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek URa lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége.
