Péld. 18
Péld. 18
Péld. 18.1
A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen.
Péld. 18.2
Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában.
Péld. 18.3
Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat.
Péld. 18.4
Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.
Péld. 18.5
Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.
Péld. 18.6
Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő.
Péld. 18.7
Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája.
Péld. 18.8
A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
Péld. 18.9
Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.
Péld. 18.10
Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.
Péld. 18.11
A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.
Péld. 18.12
Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.
Péld. 18.13
Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják.
Péld. 18.14
Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?
Péld. 18.15
Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.
Péld. 18.16
Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.
Péld. 18.17
Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja.
Péld. 18.18
A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.
Péld. 18.19
A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár.
Péld. 18.20
Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.
Péld. 18.21
Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.
Péld. 18.22
Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát.
Péld. 18.23
Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.
Péld. 18.24
Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
