Jób. 8
Jób. 8
Jób. 8.1
Akkor megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:
Jób. 8.2
Meddig beszélsz ilyeneket, meddig lesz heves szél szádnak beszéde?
Jób. 8.3
Meghamisítja-e Isten a jogot, elferdíti-e a Mindenható az igazságot?
Jób. 8.4
Ha fiaid vétkeztek ellene, hibájukért fizetett meg nekik.
Jób. 8.5
Ha te az Istent keresed, és a Mindenhatóhoz könyörögsz,
Jób. 8.6
ha tiszta és becsületes vagy, bizonyosan őrködik fölötted, és békés otthont ad igazságodért.
Jób. 8.7
Bár először kicsiny voltál, végül igen naggyá leszel.
Jób. 8.8
Kérdezd csak meg az előző nemzedéket, jegyezd meg, amit kikutattak az atyák!
Jób. 8.9
Mi csak tegnapiak vagyunk, és semmit sem tudunk, életünk csak árnyék a földön.
Jób. 8.10
Majd ők megtanítanak, és megmondják neked, tőlük származnak az értelmes szavak!
Jób. 8.11
Felnő-e a nád mocsár nélkül? Megnő-e a sás víz nélkül?
Jób. 8.12
Alig hajt ki, és ha le sem tépik, akkor is elszárad, minden fűnél előbb.
Jób. 8.13
Így járnak, akik elfeledkeznek Istenről, az elvetemültek reménysége elvész.
Jób. 8.14
Szétfoszlik bizakodásuk, bizodalmuk olyan, mint a pókháló.
Jób. 8.15
Ha házára támaszkodik, nem marad meg, belekapaszkodik, de nem tud megállni.
Jób. 8.16
Virul ugyan a napfényben, indája túlnő a kerítésen,
Jób. 8.17
gyökerei átbújnak a kőrakáson, megkapaszkodnak a kőhalomban is,
Jób. 8.18
de ha kiirtják helyéről, még az is megtagadja őt: Nem is láttalak!
Jób. 8.19
Csak ennyi öröm van az útján. Azután más nő a földből.
Jób. 8.20
Nem veti meg Isten a feddhetetlent, és nem fogja kézen a gonosztevőket.
Jób. 8.21
Megtölti még szádat nevetéssel, és ajkaidat ujjongással.
Jób. 8.22
Gyűlölőidet szégyen borítja, és nem lesz sátra a bűnösöknek.
