Náhum könyve (Náh)
Náhum könyve (Náh)
Az első fejezet alfabétikus zsoltár (a héber szövegben a sorok kezdőbetűi a héber ábécét adják).
Ez a rész az Isten haragjáról szól. A téma gyakori a szentírási szövegekben: Szám 11,33; 2Sám 6,7; Zsolt 2,12 60,3 stb.
Isten haragjának leírásában a szerző a régi pogány kozmogóniák képeit (a teremtés: Isten győzelme a vizek felett, vö.: Jób 7,12) használja, valamint a választott nép múltjából is vesz hasonlatokat (átkelés a Vörös tengeren, Sinai hegy stb.)
Valószínűleg a vízözönre utal. Isten haragja azonban nem vak végzet, hanem csak a gonoszokat sújtja.
A Béliál terveinek embere Szancherib, 2Kir 18-19.
A védő tető az ostromlók védelmére szolgáló hordozható tetőszerű hadieszköz volt.
Az Úrnő jelölheti a királynőt, vagy pedig Istár pogány istennő szobrát.
A próféta bűnös nő alakjában személyesíti meg Ninivét. Meg fog szégyenülni, mint a parázna nők. Főbűne azonban nem a pogány istenek tisztelete, hiszen Ninive nem jegyese az Úrnak, hanem kapzsisága és kegyetlensége, mellyel leigázta a környező népeket.
No-Amon a felső-egyiptomi Tébával azonos. 663-ban Asszurbanipál hadserege kifosztotta.
Ezek a versek talán már az asszír hadsereg kezdeti vereségeire utalnak.
Az asszír megszállók hadát sáskarajhoz hasonlítja. Pusztulásuk is olyan gyors lesz, mint támadásuk.
