Indus
Indus (Sindh, Scinde), D-i Ázsia 2900 km. hosszu folyója, 965 293 km2 vizterülettel. Tibetben az é. sz. 32° és a k. h. 81° 30' alatt a Gangri v. Kailasz láncon, a Szatleds forrása közelében ered Szin-Ka-Bab néven. Forrásától mintegy 260 km.-nyire fölveszi a Gartungot és belép a Karakorumot a Himálajától elválasztó szük völgybe. Elhagyván Kasmir határát, fölveszi a Hanlét és Ladak területére jut. Idáig medre km.-enként 360 cm.-rel lejtősödik. Leh közelében belefolyik a Dzanszkar, Baltisztánban fölveszi a Szurut, alább pedig a Sajokat, innen tul Sindhnek hivják; Szkardónál beletorkol a Sigar és csakhamar eléri legészakibb pontját, ahonnan hirtelen D-nek fordul; fölveszi a Gilgitet, megkerüli a Nanga Parbatot és Dardisztánba lép; mielőtt a sikságra érne, 3000 m. mély hegyszakadékon keskeny mederben zugva tör át, fölveszi a Kabult és Ataknál kilép a sikságra, fölveszi a Szohant, megkerüli a Kalabagh-láncot, lejebb azután beleszakad a Dselam, Csinab, Ravi, Biasz és Szatledsből alakult hatalmas Pancsnadot (öt folyót;) akkor már a Pendsabon folyik keresztül, azután annak határát alkotja, belép Sindhi angol tartományba és nagy deltában az Arab-tengerbe torkol, átlag 4500 km3 vizet vivén magával. Szétágazása a tengerparttól 150 km.-nyi távolságban kezdődik; deltája mintegy 8000 km2 területet foglal el és alapja 200 km. A delta különböző ágainak vizmennyisége folytonosan változik. 1800. a Bagar nevü volt a főág; ezt követte a Szata, 1819. a Kedewari és 1867 óta a Hadsanro. Kalauzok segítségével a gőzhajók az ezen ágban levő homokzátonyon átkelhetnek és fölevezhetnek Atakig. Partjain azonban a a kereskedelmi emporiumok hiányzanak, mivel hajózható része nagyobbára puszta vidékekbe esik. Stratégiai fontossága az Atak és Szakar melletti hidaknak van.
