Hunnok árka.
Hunnok árka. Ezen a néven ismeri az irodalom azt a 11-14 m. széles és 2 m. magas homoktöltést, mely Háromszéken a rétyi nyirben a Fekete-Ügytől Magyaros felé délnyugati irányban vizenyős talajon apró tavacskák mellett huzódik végig s folytatása a mogyorósi határban nyomozható tovább, ahol azonban még a mult században Csősz árkának nevezték. A népmonda szerint óriások készítették, ami összefügg az utóbbi névvel, mely szláv eredetü s a.m. ördög árka. A H. elnevezést irodalmi emberek hozták forgalomba s összekötve a többi, különböző nevü (Kakas-borozda, ördög utja, Rapsonné utja stb.) székelyföldi ősrégi erődítménynyel, ebben vélték feltalálni annak a hagyomány által megőrzött emlékezetét, hogy mindez a hunnoktól származik s a legmerészebb következtetéseket füzték hozzá. Budvár, Kadicsvár, Rika erdeje stb. felfogásuk szerint mind azt bizonyítja, hogy a Székelyföldön székeltek a hunn fejedelmek, maga Attila is itt tanyázott. De a H. nevet a nép nem ismeri; az igazi népies név homárka s ennek semmi köze sincs a hunnokhoz. Egyszerüen megfelel a török komarka a. m. homokhát, azaz homoktöltés szónak s tényleg az is és több más, részint helynevekben, részint családnevekben fenmaradt nyommal együtt mutatja, hogy amidőn a székelyek megszállták mai hazájukat, töröknyelvü elemek is voltak közöttük.
