Apofillit
Apofillit (Apophyllit), ásvány a zeolitok csoportjából. Anyaga viz- és fluórkálium tartalmu mész-szilikát (4(H2CaSi2O6 + 2H2O) + KF) a KF tartalom 2,1%. Piramisos, kurta oszlopos v. táblás kristályai négyzetes rendszerbeliek, de optikai viselkedésük alapján azt tartják a nagyobb kristályokról is, hogy sok egyhajlásu lemez ikerösszenövéséből állanak. Szine víztiszta, fehér, szürkés, néha zöldes, sárgás v. rózsaszinü. Kitünően hasad a bázis irányában, hasadási lapján sajátságos gyöngéd fényesség mutatkozik, miért is egyszer-másszor már drágakőnek is megmunkálták, bár erre a célra nem eléggé kemény. K. 4,5-5. A lángban, forrasztócső előtt, először finom levelekre oszlik (innen Haüytól a neve: apophyllizein = levelekre oszlani) és azután megolvad. Vulkáni kőzetek üregeiben és hasadékaiban találják. Nálunk Oravicán és Csiklován színtelenek vannak mészkőben. Nagyon szép színtelenek, viztiszták és remek rózsaszinü kristályok az Andreasberg (Harz hegység) ezüstbányáiban találhatók; gyönyörü kristályokat találnak Mexikóban (Guanajuato), Izlandon, Grönlandon, a Faröer szigeteken, Tirolban (Seissealpe), igen nagyokat Kelet-Indiában (Pooncho, Ahmednuquo). A Vogézekben (Plombieres mellett) meleg forrásokból rakódik le. A világosabb szinü és bágyadt fényességü A.-et D'Andrada (1799-ben) ichthyophtalmit-nak (halszemekő) nevezte s némelyek ma is még igy nevezik. A tesselit (Faröer szigetek) és a zöld szinü xylochlor (Izlandról) nem egyéb mint apofillit. Az albin fehérszínü A., mely részben már elváltozott, amennyiben vizét vesztette és egy kevés szénsavat vett fel. Az okenit Izlandról, a Faröer szigetekről és Disco szigetről nem egyéb mint apofillit fluórkálium nélkül, kristályai rombos rendszerbeliek, rendesen rostos, héjas.
