Ligetszépe (növ., ligetéke és csészekürt Diószegiékénl, Oenothera L.), az onagraceák génusza, mintegy 100 fajjal Amerikában. Egy- v. többnyári kórók, tőlevelök rózsásan csoportosodik, a száron levő váltakozó, virága szép nagy, többnyire sárga, egyenként a levél tövéből nő ki, de együtt hosszu füzért, fürtöt v. thyrsust alakít. Toktermése négyfelé reped, sokmagu, magvának nincs szőrüstöke. Némely faját kertben ápolják, némelyik bőven elvadul. Ilyen az Oe. biennis L., Virginiából, magas kóró, nálunk vasút mentén töméntelen, de nedves helyen, ligetben, folyó mellett, legelőn, kivált nedves homokon gyakori. Level lándsás, szirma 4, kénszinü, nyáron este virágzik, reggel elhervad. Ehető gyökereért (rapontikagyökér) termesztik is. Hosszu, nyulánk gyökere televényben v. más kövér földben húsos, répaforma lesz, s jó ízü ételt lehet főzni belőle. Épp igy ehető az Oe. grandiflora Ait. és Oe. suaveolens Pursh nagyvirágu, jóillatu, este 7-8 óra tájban nyiló kerti virágok és más fajok (Oe. muricata L.) gyökere is. Mint a zellert karikára vagdalják (rapontikazeller) és mint salátát v. húslében eszik. Vékonyra metélve főtt sonkához hasonlít. Hazánkban elég van, de alig veszik használt.
Ligetszépe nyolchives virága.