MAGÁNY
MAGÁNY, (mag-a-any) fn. tt. magány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Elkülönzött, mások társaságát nélkülöző állapot, életmód. Kolostori, remetei magány. Az embergyülölők szeretik a magányt. 2) Hely, vidék, tájék, melyet emberek nem laknak, pusztaság. Magányba vonulni. Magányt keresni. Sivatag erdős magány. Az ősi kolostorokat magányokba szokták építeni.
