Német dog
Német dog
(Deutsche Dogge). Ősi keleti harci kutya; egyes kinológusok szerint a molosszusok leszármazottja, régen állítólag még tigrisvadászatra is használták.
Már a régi Egyiptomban a IV. dinasztia síremlékein (több mint négyezer éves leleteken) is találtak hasonló külsejű ebeket.
A modern ~ kialakulásának helye meglehetősen vitatott; a németek is, a dánok is a magukénak mondják. A vitában hivatalosan a németek győztek, hiszen az » FCI standard szerint német fajta. Ez olyan értelemben igaz, hogy valóban a németek tenyésztették ki a mai ~ot. Mint valamennyi fajtának, amelyet kemény, harcos feladatokra terveztek, a ~nak is meglehetősen elhanyagolták a küllemét, hiszen az volt a dolga, hogy medvét, vaddisznót öljön, éppen ezért a hangsúly mindig is a méreten, a testtömegen, a bátorságon, a gyorsaságon és az állóképességen volt, nem ún. fölösleges küllemi tulajdonságokon. A modern ~ természetesen sokkal nemesebb, elegánsabb megjelenésű, mint ősei; sokan a kutyák Apollójának nevezik; nemcsak nagy, erős, izmos, méltóságteljes, hanem kifejezetten karcsú, elegáns kutya, eleven szobor. Feje kissé hosszú, nagy, meglehetősen keskeny, szeme közepes nagyságú, kerek, sötétbarna, fülét kupírozzák, feláll. Nyaka hosszú, izmos, mellkasa széles és mély, teste négyzetes, a háta és az ágyéka rövid. Végtagjai erősek, egyenesek. Farka közepesen hosszú, lelóg, a vége könnyedén visszahajlik. Szőrzete rövid, sűrű, sima, fényes; színe sárga, fekete, acélkék; sárga alapon fekete csíkos, valamint fehér alapon fekete foltos (harlekin). A kanok marmagassága 80-85, a szukáké 72-75 cm, de ennél magasabbak is lehetnek; testtömege 60-80 kg (l. 47. és 93. színes fénykép).
Fekete dog
Csíkos dog
Dog, szépen álló fülekkel
Harlekin német dogok
