KÖPRÜLÜ AHMED NAGYVEZÍR KÍSÉRLETE

Full text search

796KÖPRÜLÜ AHMED NAGYVEZÍR KÍSÉRLETE
Erdély császári elfoglalásának kudarca után Porcia kormányzata, számot vetve a királyság- és a fejedelemségbeli politikusok nemkívánatos összefogásával is, mindenáron a béke megerősítését akarta kieszközölni az új nagyvezírnél. Hamarosan tudomásul kellett azonban vennie, hogy Köprülü Ahmed félelmetes diplomata és nagyra törő szervező.
A nagyvezír a tárgyalások előfeltételeként nem kevesebbet szabott meg, mint hogy kötelezze magát a császár, sem Rákóczi, sem Kemény utódai trónköveteléseit nem támogatja, és örökre lemond Váradról. Azonban alighogy Goess, a császári megbízott, Temesvárott a Titkos Tanács felhatalmazására aláírta a feltételeket, kiderült, Konstantinápoly új hadjáratra készül.
Köprülü Ahmed, gyorsan leküzdve a nagyvezírváltás belső zavarait, töretlenül folytatva apja útját, huszonéves mivoltának friss erejével és korszerűbb módszerekkel tört a célja felé. Amíg Kandiát (Krétát) meg nem veszi, Erdélyben ő is biztonságot és nyugalmat akart. Apafiról és kormányzatáról mindent tudott. Feltehetően a császári rezidensekkel szoros kapcsolatban lévő tolmács, Panajot tájékoztatásából ismerte az erdélyi és a magyarországi urak viszonyát és a fejedelem Bécsbe címzett írásait. Ha pedig meggondolta, hogy Moldvában és Havasalföldön az új fejedelmek, Gheorghe Ghica és Mihnea (e néven a harmadik) ugyancsak ápolják a Porta ellen feszülő terveket, Erdélyt sem érezhette biztosan hatalma alatt. Végül szembe kellett néznie az egyre nyilvánvalóbb ténnyel: Európa háborúra készül az oszmán hatalom ellen. Felismerte, ha nem akar veszteni, elébe kell vágnia a készülő veszedelemnek. Úgy látta, ha a Magyar Királyságot meghódítja, nemcsak rajta a lába Bécs küszöbén, hanem a fejedelemségekbeli pozícióját sem fenyegeti veszély. A bajt előnyére fordítja: a királysági főurak barátkozását Apafival a maga javára használhatja. Erdély eszköze lesz. Apafival vagy nélküle, mert ha nem engedelmeskedik, buknia kell. Haller Gábort a nagyvezír maga mellett tartja, Panajot közlése szerint azért, mert a fejedelemségre szánta. A Habsburg- és magyar politika között pedig már sokkal kiáltóbban megmutatkozott az ellentét, mintsem hogy Köprülü Ahmednél kisebb kaliberű államférfi is ne remélte volna azt a maga érdekei szerint kihasználhatónak.
Farkas Fábián putnoki kapitány már 1662 végén tudtára adta Wesselényinek, hogy török pátenseket hordoznak a németek ellen, „Szatmár, Ung és több némely vármegyék dobot, zászlót emeltek, kapitányokat, hadnagyokat tettek… és Apafival s a törökkel költöttek”.* 1663 elején már Vitnyédi is tudni véli, hogy „Aly basa Erdélyt teljességgel elfoglalta és vezérséggé tette”.* 797A hírből annyi igaz, hogy a Várad megvételéért a „próféta kedvence” nevet kapott pasa nemcsak a kolozsvári ostrom győzelmes befejezésének parancsával vonult Erdélybe, nemcsak a császári őrségekkel tartott többi várat kell elfoglalnia, hanem a nagyvezír üzenetét vitte Apafinak: „Legyen kész a maga országa népével, esküszik a hatalmas császár, fényes fegyverét addig le nem teszi”, amíg országot nem nyer neki. „Látja szegény vagy, azér Váradért ne búsulj, mert bizonnyal rövid nap helyében tartományokat s országot ad.”* Amikor pedig a nagyvezír hadserege élén megindult Drinápolyból, már tudták, hogy Pozsonyban országgyűlést tervez összehívni, s Apafit szándékozik Magyarország királyává tenni. Belgrádban a nagyvezír új és elfogadhatatlan feltételeket szabott a császárnak, s válaszra se várt, hanem Haller Gáborral együtt a császári követet és a megbízottakat is tisztességes rabságban hurcolva magával, vonult Buda felé.
Farkas Fábián levele Wesselényinek, Putnok 1662. december 19. OL, Nlt, A. V, Fasc. 13.
Vitnyédi István levele Mednyánszky Jónásnak, Bécs 1663. Január 23. HHStA, Hungarica Specialia, Fasc. 309.
Wesselényi Ferenc nádor Rottal Jánosnak, Németlipcse 1663. február 13. OL, Nlt, A. V, Fasc. 13.
Apafi hónapokon át húzta az időt, hogy a nagyvezír parancsának megfelelően kimenjen Magyarországra. Soha nem vágyott magyar koronára, a török adta ország kormányzásának gondjairól pedig nagyon is reális tapasztalatokkal rendelkezett. Tudta, hogy a fejedelmi athnaméban kikötött évi 40 ezer arany (160 ezer forint) adó, a gátlástalanul követelt hadisarcok, a katonatartási és hadba vonulási kötelezettség milyen szűkre szabták a török főség alatti ország önálló politikai mozgásterét. Éppen ezért már elkötelezte magát a Magyar Királyság politikusainak, és tájékoztatja a nádort a nagyvezír terveiről. Ismeretes Apafi előtt, hogy a törökellenes nemzetközi összefogásban számítanak Erdélyre és Erdély révén a román fejedelemségekre. Minden ürügyet megragad tehát, hogy ne kelljen elhagynia az országot. A moldvai és a havasalföldi vajdák Erdélyen vonulnak át, rendben és fegyelemben, de Apafi megüzeni a nagyvezírnek, országát nem hagyhatja katonaság nélkül. Végül Köprülü Ahmed az érsekújvári táborból a kapudzsi pasát küldi érte: „A magyarországiak akarnának hódolni … jer és vedd át az égiektől neked szánt méltóságot, ha Magyarország rendei megtudják ittlétedet, maguktól veszik magokra kormányodat. Ígérni fogod nekik török segítséged és szabadságaik megtartását … nem szükséges, hogy hadakkal gyere… amire szükség van, az személyes megjelenésed.”* A fejedelem útjáról a radnóti országgyűlésen döntöttek. A tanácsosok egy része az országot féltette, mások a fejedelmet, mert „mészárszékre” megy. Viszont nyilvánvaló, hogy ha megtagadja a hívást, az országra zúdítja a váradi pasa büntető hadait, Erdély újra fejedelmet választ, és kiújulnak az uralmi válság harcai. Apafi tehát a kormányzást Petki István, Béldi Pál és Fleischer András háromtagú helytartói testületére bízta, és 798szeptember 20-án indulva Radnótról Lippán, Aradon és Budán át október 18-án érkezett meg Köprülü érsekújvári táborába.
SZALAY L., Magyarország története. Pest 1859. V. 81.
A nagyvezír országfőnek kijáró fénnyel vette körül. Erdély fejedelme „szabadosan” bevonult a budai várba, és egy napot tartózkodott Mátyás király palotájában. Érsekújvár alatt arannyal és bársonnyal ékes sátorral, mesés ajándékokkal, többszöri kaftánozással tisztelték meg. Majd két napon át tanácskozásról tanácskozásra hívták, ezután megírták „a manifesztumokat, melyeket a fejedelem a vezér parancsolatjából a vármegyékre és a városokra kiküldte”.*
CZEGLÉDI I., Tekintetes Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek a török nemzet közé való menetele édes hazájáért. Kolozsvár 1670.
Az október 18-án kelt – tehát antedatált –, Apafi aláírását viselő kiáltvány teljes szabadságot és vagyonbiztonságot ígér az ország minden rendű lakosának, ha meghódol és a török császár uralma alá adja magát. A kiáltvány megfogalmazóját nem ismerjük. Kétségtelen, Köprülü Ahmed remekül időzítette tervét. A királyság Erdélyhez kapcsolását és közös uralkodó alatt való egyesítését hirdető kiáltványt azzal egyidőben hordták szét, amikor Érsekújvárt elfoglalta a török. Amint a későbbi nádori vizsgálatból kiderült, a hódoltatást előre is megszervezték. Köprülü terve azonban mégsem sikerült.
A magyar politikusok készültek a nagyvezír ellen. Megfelelő katonai erőt ugyan nem tudtak bevetni, Érsekújvárt nem tudták felmenteni, de a hódoltatást elutasították. Wesselényi országos kiáltványban szólt Erdélyről, és reális képet tárt az ország elé. Miben áll Erdély biztonsága? – kérdi a nádori kiáltvány: „Két jó bokor karmazsin csizma elviseléséig s koptatásáig hetedik erdélyi fejedelmet nem értünk-e?” I. Rákóczi György fejedelmet a halál mentette meg a török bosszújától, II. Rákóczi Györgyöt oszmán kard sebezte halálra. Rhédeyt, Barcsait a török ültette fejedelmi székbe, de nem védte meg. A „jó emlékezetű Kemény fejedelem” után megkaftánozott Apafit ki tudja, mikor ejti el és ültet mást a helyébe. A török pártfogás gyümölcseiről szóljon maga Erdély. „Bethlen Gábor halála után hova lett a választás szabadsága? Mennyivel növekedett az adó? Maholnap Erdély is Moldva és Havasalföld meg Bolgárország sorsára jut. Vallja meg maga Apafi Mihály, milyen vigadalmas életet él Erdélyben? Rajtunk szánakozol Apafi fejedelem? Sírj magad felett és gyermekeid felett.” Majd hosszan ecseteli a török hódolás szörnyű következményeit, az oszmán hatalom ellentéteit a perzsákkal, és harcba szólítja az országot. Végül a nádor érdekes leleplezéssel zárja kiáltványát: „Erdélyi fejedelem névvel bíró Apafi Mihály úr fordítsa másként a dolgot… Erdély szabadítsa meg magát attól a nyavalyától, akitől Magyarországot félti, … s ha fejedelem, ne tegye őkegyelme a török nemzetnek hódító íródeákjává magát.”* Vagyis tudtára adja az országnak, 799hogy Apafi hódoltató levele nem az erdélyi fejedelem szándékát fejezi ki. Egyértelműen kiderül a nádori körlevélből is, hogy Magyarországon nem kell a török protektorátus alá vetett erdélyi státus, sőt az adott viszonyok között Erdélynek is más feladatot szánnak. A jó szemű Rozsnyai Dávid, török íródeák észrevette, hogy Apafi sok hibát követett el a nagyvezír táborában. Erdély fejedelméhez méltatlanul viselkedett. Betegség kínozta, gyengeségről panaszkodott, és szakadatlanul orvosokat szaladgáltatott maga körül. Köprülü Ahmed kedvetlenül figyelte. Be kellett látnia, tévedett, amikor a fiatal Apafit látatlanul királyságra szánta. Haller Gábor származását tekintve nem kevéssé tekintélyes, európai műveltségű, javakorabeli főúr, de Köprülü nem igazolhatja most már, amit a nádori kiáltvány állít, hogy a török kénye-kedvére váltogatja Erdély fejedelmeit. A dívánban pedig megerősödik a Köprülü Ahmed politikáját ellenzők hangja, a nagyszabású hódoltatási terv nem sikerült. Bűnbakra van szükség, a dühös nagyvezír tud az erdélyi és a magyar politikusok kapcsolatáról, nem kell keresnie az okot, hogy Hallernak fejét vétesse.
SZALAY L., i. m. V. 81–82.

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť