VÁLTOZÁSRA VÁRÓ PARASZTI TÁRSADALOM
VÁLTOZÁSRA VÁRÓ PARASZTI TÁRSADALOM
A társadalmi rétegződés terminológiájáról és a társadalmi, történeti, táji tagolódásról: ERDEI F., A magyar paraszttársadalom (Bp. É. n.); CSETRI E.–IMREH I., idézett műve (Erdély változó társadalma) mellett IMREH I., Erdélyi hétköznapok (Bukarest 1979); EGYED Á., Falu, város. Az agrárfejlődés fő vonalainak és a társadalmi ellentétrendszer alakulásának áttekintéséhez: TRÓCSÁNYI Zs., Parasztság; IMREH I.–CSETRI E., Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején (SUBB-H 1962. 1); A. CSETRI–ŞT. IMREH, Asupra relaţiilor de proprietate feudală în Transilvania (1750–1848). (AIIACN 1966); L. BOTEZAN–M. ROŞCA-ROSEN, Contribuţii la problema premizelor sociale ale mişcărilor revolutionare de la 1848 pe teritoriul ţării noastre (AMN 1965); L. BOTEZAN, Organizarea pămînturilor arătoare şi a finaţurilor alodiale în Transilvania (1785–1820) (AMN 1969); UŐ, Înzestrarea gospodărilor iobăgeşi din Transilvania cu inventar viu şi mort în perioada 1785–1820 (SUBB-H 1969. 2); UŐ, Producţia agricolă din Transilvania în perioada 1785–1820 (Terra Nostra, 1973). A jobbágyfelszabadítás utáni korszakról: KOVÁCS J., Adatok az 1848 utáni erdélyi tőkés mezőgazdaságról (Bukarest 1957); I. KOVÁCS, Desfiinţarea relaţilor feudale în Transilvania (Cluj 1973); S. RETEGAN, Aspecte ale stratificării sociale în satul românesc din Transilvania la mijlocul sec. al XIX-lea (AIIACN 1980).
A nemesség jobbágyainak és zselléreinek megoszlásáról: J. A. RITTER v. GRIMM, Das Urbarialwesen in Siebenbürgen (Wien 1863), ennek levéltári adatbázisát úgy csoportosítja EGYED Á. (Falu, város), hogy abból az allodiális és úrbéres földek megoszlására is következtetni lehet. A korabeli publicisztikán kívül a nemesi gazdaságról tudósítanak még Szentiváni Mihály elbeszélései: ANTAL Á., Szentiváni M. A szász „földműves” és a román „pásztor” ellentéteit 1785hangsúlyozza: ST. L. ROTH, Untersuchungen und Wohlmeinungen über den Ackerbau und Nomadenwesen. 1842. (Stephan Ludwig Roth, Gesammelte Schriften und Briefen IV. Hrsg. O. FOLBERTH Berlin, 1970). A szászok és a románok életformájának közeledéséről: M. ACKNER–J. K. SCHULLER, Der Hermannstädter Stuhl im Grossfürstenthums Siebenbürgen (Land der Sachsen). (Das pittoreske Österreich I. Wien 1840). Az 1713-as nagysinki adatok az adózókat név szerint felsoroló országos összeírásból: OL, EOKL, Vegyes conscriptiók, 6. cs. 14. kf. Az 1846-os adóösszeírás községsoros összesítései: Mike Sándor gyűjteménye. OSZK, Kézirattár, Fol. Lat. 3684/1. A medgyesi adatok a királyföld egészét áttekintő jelentéssorozatról: Sibiu, Arhivele Statului, Universitatea naţională săsească (Sächsische Nationsuniversität) 1850: 262. A szász–román együttélésről: L. GYÉMÁNT, Întegrarea ţărănimii în mişcarea naţională românească din Transilvania între 1790–1848 (AIIACN 1980).
A 8 forint fölött adózók kimutatását közli: S. RETEGAN, Dieta românească 258–259. Teleki Domokos becslése: Az 1846/7-i kolozsvári diéta jegyzőkönyve. 270. A radnóti uradalmi összeírások: OL, A küküllővári és a bethleni Bethlen család levéltára, 3–9; 16–20. cs. A táji adottságokról tudósít az 1750-es és az 1820-as összeírás. Az adócsalásokra: Mezőkövesdi Újfalvy Sándor emlékiratai (S. a. r. Dr. GYALUI F. Kolozsvár 1941) 201. Az adókivetés módjáról: KOZMA P., Zaránd vármegye földirati, statistikai és történeti leírása (Kolozsvár 1848).
A faluközösségről: TALÁNYI K., A földközösség története Magyarországon (Bp. 1894); IMREH I., A rendtartó székely falu (Bukarest 1973). A felvinci változásokra: OL, GP, 1816: 6348; 1817: 4499; 1830: 355, 1844: 4814; 1847: 5641; 1848: 11130.
Az ünnepi ceremóniákra: L. VAJDA, Synopsis Historiae Juris Transilvanici. (Claudiopolis 1830) 8–10. Karácsonyi szokások Erdélyben (Hölgyfutár, 1876. 14). A pater familiasi hatalomról és az „öregek” szerepéről: VAJDA L., Az erdélyi polgári magános törvényekkel való ösmeretségek II (Kolozsvár 1830) 110; I. PLEŞA–L. POLIHOVICI, Administratura comitatului Albă Superioară, organ al administraţiei româneşti din Transilvania în timpul revoluţiei de la 1848–1849. (Apulum 1979) 516.
A fejlődést célzó törekvésekre az idézett útleírásokon és korai „megyetörténeteken” kívül: Erdély képekben. (Kiadja SZATHMÁRY PAP K. Kolozsvár, é. n.); D. G. Scheint, Das Land und Volk der Szekler in Siebenbürgen (Pest 1833); KŐVÁRY L., Székelyhonról (Kolozsvár 1842); W. Löw, Ansichten über die landwirtschaftlichen Zustände der Sachsen in Siebenbürgen (Kronstadt 1847); Erdélyi Székely Nemzeti Naptár, 1846, 1847. (Marosvásárhely); BENKŐ K., Csík, Gyergyó és Kászon leírása (Kolozsvár 1853); UŐ, Marosszék ismertetése (Kolozsvár 1868–1869).
