Kosztolányi Dezső: NEM KELLESZ, ÉLET
NEM KELLESZ, ÉLET
Nem kellesz, élet. Szenny! Butult szilajság!
Csák dáridón nem szürcsölöm borom,
piros garázda lányaidnak ajkát
rab szenvedéllyel sose csókolom.
Csák dáridón nem szürcsölöm borom,
piros garázda lányaidnak ajkát
rab szenvedéllyel sose csókolom.
Tiéd a vérem, nagy komoly művészet,
gyászos gyönyör, örömtelen öröm!
Csóvát vetek az otthonomba érted,
s a kedvesem, a szentet megölöm.
gyászos gyönyör, örömtelen öröm!
Csóvát vetek az otthonomba érted,
s a kedvesem, a szentet megölöm.
Lelkembe tűnő, fátylas fellegárnyak...
Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt
nagy homlokom, a tiszta glóriás.
Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt
nagy homlokom, a tiszta glóriás.
Ezért veszek el egykor szeretetlen
az út porán - vésővel a kezemben -,
mint egy komor renaissance-óriás.
az út porán - vésővel a kezemben -,
mint egy komor renaissance-óriás.
1907
