Kosztolányi Dezső: KÖD A TENGEREN
KÖD A TENGEREN
Jean Richepin
| Tintás ég. Csúf habok. Istentelen ködök. |
és öblöget és szüntelen vizet nyel.
Fönn a siket égben a jelharang köhög.
| Nyakig ruha vagyok és ponyva, ám azért |
bebugyolálva állok, mint a búvár,
a sisakom turbán, és vászon-rongy a vért.
| Mint hogyha tollpihét szívnál, nem levegőt. |
az árbóclámpa a magasba lengve,
mint távoli csillag pislog az éj előtt.
| Egyszerre valami bús lárma ér utol, |
Zúgj, jelharang. Ki tudja, merre nyargal?
Egy óriási rém árnyéka megsurol.
| Hahó, hahó fiú! A jelharang köhög. |
Jó éjt, öreg. Te vagy a hajó őre?
Tintás ég. Csúf habok. Istentelen ködök.
Tintás ég. Csúf habok. Istentelen ködök.
