József Attila: (SZÁLLJ KÖLTEMÉNY...)
mindenkihez külön-külön,
hogy élünk ám és van remény, -
van idő, csipjük csak fülön.
kis lelkét - lesz majd kegyelem.
Forrást kutat, nem vért itat
a szabadság s a szerelem.
a szorgalmas szegényeket -
rágd a szivükbe - nem muszáj
hősnek lenni, ha nem lehet.