Eötvös József: A SAJKA.
A néma tó felett,
Messzünnen által-hallani
Lapátütéseket.
A part felé közelg,
Hol a habok tajtéka közt
A holdvilág enyelg.
Megint az éjtszakán,
Elérte partját s ott pihen
A hosszu út után.
Homályos útadon;
Majd egykor megpihensz te is,
Nem ösmert partokon!