Ady Endre: Ad az Isten
Ad az Isten
Medve Miklóséknak,
a régi szeretettel
a régi szeretettel
Csordulj, kedvem,
Ezt a kutya, másért síró,
Szú-megrágta, táblabíró,
Magyar sorsot nem érdemlem.
Ezt a kutya, másért síró,
Szú-megrágta, táblabíró,
Magyar sorsot nem érdemlem.
Mordulj, kedvem,
Mert, ha százszor módját múlta,
Dühbe, dacba, borba fúlva,
Ez a fajtám: nem szégyenlem.
Mert, ha százszor módját múlta,
Dühbe, dacba, borba fúlva,
Ez a fajtám: nem szégyenlem.
Fordulj, kedvem,
Ad az Isten jót is holnap
Minden sírvavigadónak,
Verd a dobod, verd a mellem.
Ad az Isten jót is holnap
Minden sírvavigadónak,
Verd a dobod, verd a mellem.
Fordulj, kedvem
És ha leszakad az Ég is,
Marad magyar mégis-mégis
Ősi, szép és rémületlen.
És ha leszakad az Ég is,
Marad magyar mégis-mégis
Ősi, szép és rémületlen.
