Fiume czímeze, mely uj középczímerünkben az alul betolt ék bal mezejében látható, e czímerünkbe 1874-ben került, a mikor az ezen évi február hó 9-ikén kelt legfelső elhatározással az állampecsét állapittatott meg.
Fiuménak a magyar szent koronához való csatolása Mária Terézia nevéhez füződik, de a gondolat tulajdonkép II. József termékeny agyában fogamzott meg, a mikor anyja megbizásából 1775-ben a tengermelléket beutazta, s ő is javasolta a város bekebelezését a magyar korona területébe.
917-048
Fiume czímere az 1659-iki czímereslevélen.
Hő vágya volt ez a fiumeieknek is, s részben legalább, hamar teljesedésbe is ment, mert Mária Terézia már a következő évben, 1776. február 14-ikén kelt felséghatározatában ideiglenesen elrendelte, hogy Fiume a horvát királyságba bekebeleztessék s kormányzása a jövőben csak a magyar udvari kanczelláriát illesse a horvát helytartótanács utján.
A fiumeiek azonban nem elégedtek meg e féleredménynyel, tovább is szorgalmazták a közvetlen csatolást; s miután hasonló álláspontot foglalt el a Fiume ujjászervezésére kiküldött bizottság is, s ennek jelentését a horvát helytartótanács is magáévá tette 1778-ban, a Felséghez intézett kisérő jelentésében: Mária Terézia 1779. április 23-ikán kiadott diplomájával végrehajtotta azt. «Először is – olvassuk ez oklevélben – Fiume kereskedő-város kerületével együtt továbbra is a magyar, szent koronához kapcsolt külön testnek tekintessék és mindenben igy kezeltessék; a másik, buccarii kerülettel 49pedig, mint a mely eredetétől fogva Horvátországhoz tartozik, semmikép sem elegyittessék össze.»
A Magyarországhoz való kapcsolást azután az 1807-i országgyülés, czikkelyezte be. (IV. t.-cz.)
Az 1896-ban megállapított országos czímer.
Fiuménak ekkor már külön czímere volt, a melyet 1659-ben I. Lipót adományozott neki, a város közönségének kérésére, tekintetbe véve állandó hüségüket («continuum fidelitatis ac devotionis, qua nobis et antecessoribus nostris ... indeficienter se probavit, studium ...») s a békés és háborus időkben tett különféle kedves szolgálataikat.
Az 1874-ben Ő Felsége által jóváhagyott magyar országos czímer.
50A XIX. század első felének nagy czímerrendezéseikor azonban nem került szóba soha Fiume czímere, s csak, mint említettük, 1874-ben, az állampecsét megállapításakor vétetett be középczímerünkbe.
Az 1896-ban megállapított czímer több kisebb változtatást, helyesbítést eszközölt az 1874-ikin, s egyebek közt Fiume czímeréből is elhagyta az Indeficienter szót, mely a czímereslevélben csak a czímer keretére helyezett szallagon olvasható. A legutóbbi rendezés teljesen az eredeti czímereslevél rajzát tartotta szem előtt.