Nevének változatai: 1348-ban Koplyon. 1356-ban Koplyan. 1467-ben Kaplyan. 1553-ban Kapl˙an. 1607-ben Caplon. 1615-ben Kaplian. 1615-ben Kaplan. 1625-ben Kapplian. 1630 körül Kapellyan. 1750-ben Kapjon.
Nevét ős alapitója, a Kaplyon nemzetségtől vette.
A Szamos jobb partján sík téren fekszik a nagybányai állami útban. Deéstől 8·8 kilométernyire a deési járásban.
Kaplyon nevét és alapitását a hasonnevü ősi nemzetségtől nyerte. Már 1261-ben emlittetnek e tájon a Kaplyon nemzetség birtokai a Szamoson innen és túlnan egyaránt.
199Az Árpádház kihalásával azonban a Kaplyon nemzetség elvesztette e birtokot, melyet László erdélyi vajda foglalt el tőlük s mivel a vajda halála után minden kezén lévő jószág a királyra szállott: úgy Kaplyont is utánna a fiskus birta. Ez ellen 1348-ban az erdélyi megyék gyülésén a Kaplyon nemzetségbeli Károlyi Simon és Menyhárd a nemzetség nevében óvást emeltek s maguknak visszaadatni követelték.
Ugyanazt tette 1356-ban a Kaplyon nemzetség egy másik ága: Bagosi Simon Derekas János fia, sőt még azt is állitotta, hogy midőn annak idején László vajda az ő atyját kérte, hogy híve legyen s ez által hűtlenségbe essék: Derekas János minden ajánlatát visszautasitotta s ezért vette el tőle Kaplyont, mely azonban daczára annak, hogy előadásának igazságát Erdély összes nemesi közgyülésükön elismerték, Kaplyon továbbra is a király kezén maradt.
Kismarjai Bocskay cs. czímere.
Hallerstein Hallerkői Haller cs. egyik czímere.
Mint ilyen, Csicsóvárához tartozott azután is, hogy 1405-ben a vár a Bánffyak kezére került. Magyar falunak neveztetik.
1467-ben Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól ifj. László és Zsigmondtól csicsóvárbeli részeiket hűtlenség czímén elvevén, az ahhoz tartozó Kaplyon két részét Szerdahelyi Imrefi Györgynek és fiainak Kiss Jánosnak és Mihálynak adományozta.
1553-ban Csicsóvár tartozéka. Ugyanakkor birája Kanczi András.
1555-ben Ferdinánd király e birtokot Villei Jánosnak adományozza.
2001569-ben II. János király e birtokot, mely a lerontott Csicsóvárhoz tartozott, Bocskay Györgynek adományozta.
1590-ben Báthory Zsigmond e birtokban Bocskay Istvánt mindkét ágra, annak kihalásával pedig nővérei Judit Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősiti.
1600-ban Erdély rendei e birtokot, melyet Mihály vajda Rácz Györgynek adományozott, Hetesi Pethe László kassai kapitánynak adják oda.
1606-ban Bocskay István fejedelem végrendeletében e birtokát nemesi udvarházzal Bánffy László és Haller Györgynek hagyományozta.
1607-ben Rákóczy Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozza. (Jobbágycsaládok: Márton Pál biró, András Máté.)
1615-ben Haller György egy házat adományoz hivének Nagy Miklósnak. Ferencz, Gépelyes és Mihály családok emlittetnek, mint Haller itt lakó emberei.
Kaplyoni Rácz vagy Streke család czímere.
1625 julius 18-án birtokosa Hallerkői Haller György, a mezei hadak főkapitánya vagy hadvezére.
1628-ban Nagy Miklós és Fodoroczky Kata birtokosok.
1630 körül idevaló nemesek Nagy Miklós, Szabó János és Márthon Pál.
1638-ban birtokosai Haller György özvegye Bedegi Nyáry Borbála és fia Haller Sámuel.
1640-ben idevaló nemes a Nagy család.
1658 márczius 18-án Beszterczén Barcsay Ákos fejedelem Kapjoni Rácz, máskép Streke Simont s nejét Tamás Gervasiat s gyermekeit: Sofit, Todosziát, Jánost és Máriát megnemesiti.
2011659-ben Barcsay Ákos fejedelem a kaplyoni szigetben levő kaszálót, mely eddig a deési kamarához tartozott, Haller Gábornak a naplóírónak adta.
1694-ben birtokosa Haller György. 1702-ben is.
1730-ban br. Haller Ferencz, Gábor, György, gr. Gyulafi Lászlóné Haller Éva és Borbála Kövesdi Huszár Józsefné édes anyjuk itteni javait egymás közt felosztván, a leányok Kapjonról lemondanak, ezért 260 frtot fizetnek ki a fiuk. Ekkor Kapjonnak Kaczkó felől való része Haller Ferencznek jutott, más része a Pálé. Haller Ferencznek jutott az itteni jószágból 10 jobbágy 18 fiúval, 2 zsellér 3 fiúval s a malom fele. Kosályból 31 jobbágy, 44 fiú, 3 zsellér 3 fiúval és 3 kóborló. Cs.-Hagymásból 27 jobbágy, 53 fiú, 3 kóborló s Guga egészen. Az erdő, nyomás Ferencz és György közt osztatott fel. Haller Pálnak a kapu felett levő ház, 2 bástya, konyha, kőistálló s az udvar fele része, 6 jobbágy, A.-Kosályból 2, Tőkepataka egészen. A Szamos felől való rész a Györgyé kerttel, bástyával, hintószin, a fogadó, csűröskert, majorház pinczével, jégveremmel, boltos házzal és a szóvárosi rész. Ezeken kivül György kapott Cs.-Hagymásból 3 jobbágyot, 19 fiút, 3 zsellért egy fiúval, A.-Kosályból 30 jobbágyot, 33 fiút, egy zsellért, 3 hurubást és 3 kóborlót, Cs.-Hagymásból 22 jobbágyot 36 fiúval. 150 vékás szántó, 40 szekér szénára való rét a Ferenczé. 1750-ben gr. Haller Pál birja.
1760–1769-ben birtokosai Haller Pál, Haller György, Haller Pálné. 1766-ban Haller Antal, János, Péter.
1770–73-ban összeírt nemesi birtokosok: gr. Haller János és Antal ősi apai s anyai jogon. Szent-Katolnai Elekes Elek itt lakó birtoktalan nemes.
1786-ban birtokosai: gr. Haller Antalnak van 3 jobbágya, 1 zsellére, gr. Haller Jánosnak 18 jobbágya, özv. gr. Haller Péternének haszonbérben gr. Teleki Ádámnál 4 jobbágya, 2 szegénye, gr. Haller Pál özvegyének 1 jobbágya.
1820-ban birtokosai: gr. Haller Jánosné szül. gr. Nemes örököseinek van 9 telke, gr. Haller Jánosnak 5, Lászlófi Sándornak 5, gróf Haller Istvánnak 4, gr. Haller Zsófia br. Inczédi Samunénak 1 telke.
1839-ben birtokosai: gr. Haller István, János, László, Antal és Zsófia, Almásiné, Macskási László, gr. Rhédey Teréz, gr. Eszterházy János, br. Huszár József, gr. Kornis Gáspár rész, Kornis Ignácz grófné.
2021843-ban van két nemes lakosa.
1848 évi birtokosok: gr. Eszterházy Dénes, br. Henter Anna, br. Huszár Józsefné, Felényi János, Lászlófy Sándor, Voith Gergely.
1863-ban gr. Mikes Mária br. Huszárné, Henter Anna özv. Rakovszkiné utódok, gr. Haller Czeczil és Felényi János úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban nemesi jogú birtokosa: br. Máncz Antal (Bukovinából).
Jelenlgei birtokosai (1898): gr. Eszterházy Miguel 355 h., örökség Haller birtok. Desewffy Mihályné, örökség, másodszor Keczeli Sándorné után férje, 105 h., Jábróczky birt. Voith Jánosné. 178 h. Voith József utódai 69 h., Haller birtok. Tamási Péter, vásárlás, gr. Kornis-féle. Kaplyon község, 63 holt.
Jobbágyszolgálmányok. 1553-ban jobbágyai évente Szt-Márton napon adót, karácsonykor pedig gabonát, zabot és csirkét adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni és behordani, egy vagy két napig kaszálni.
1552-ben Kanczi András idevaló biró vallomása szerint, midőn e falu Csicsóvárához tartozott, Bank Pál szolgái fenntartására 150 frtot adott 7 és fél hónapon át s egy hordó borért, melyet a német katonák ittak meg, a tiszt birája által erőszakosan két forintot vett meg rajta.
Mezőkövesdi Huszár család egyik czímere.
Tartománya: 1590-ben Kaplyon, A.- és F.-Kosály, Lapuhán (Guga), K.-Doboka, A.-Hagymás, Ilosva, Kudu.
1600-ban Kaplyon, Felső- és A.-Kusaly, Lapuhan és Kis-Doboka.
1606-ban Kaczkó részbirtok.
1607-ben az előzők és Ilosva, Kudu, Csicsó-Hagymás, szt-margitai részbirtok és Hideg-Retteg puszta.
1728-ban Cs.-Hagymás, Kapjon, Alsó-, Felső-Kosály, Tőkepataka. Kis-Doboka, Guga egész, Völcs, Tálasfalva, Paptelke részbirtokok.
203Ősmagyar falu. Lakosai Básta korában úgy kipusztultak, hogy 4 léleknél nem maradt meg több benne. Jelenlegi lakosai túlnyomólag oláhok. Földmiveléssel s baromtenyésztésel foglalkoznak. Szent-György napkor zöld ágat tesznek kapujokba. Karácsonykor a czinterembe a madarak számára búzakévéket állitanak. Eledelük a málé és főleg a puliszka. Öltözetük fekete csondra, fehér harisnya.
Házaik s gazdasági épületeik sövény s részben boronafa, szalmafedéllel. Ujabban zsindelylyel fednek.
Szegényes kunyhóval éles ellentétben állnak kastélyai, melyek közül a felső, jelenleg Voith Jánoséé, megyénk összes épületei közt első helyen áll.
A kaplyoni kastély.
A kaplyoni várkastély, melyet képben is bemutatunk, négyszögben kőfallal van körülvéve s lőrésekkel ellátva, sarkain körbástyákkal. Egykor széles árok, melybe állitólag a Szamos vizét vezették, vette körül. Helye most is kivehető. A kau előtt egykor felvonó hid vezetett az udvarba. Az udvar közepén áll az 1725-ben megújitott emeletes barokk stylü kastély, kettős tetővel, griffekkel, sasokkal, török mellképekkel díszitett, faragott oszlopok, stílszerű vízcsatornák s az erkélyen rendkivül szép díszítésü vasoszlopzattal. Az épület alsó falai minden oldalról nagy, rézsut fekvő kőlapokkal vannak vértezve, főleg a Szamos áradása ellen.
Az emeleti helyiségekben egy letünt kor pompája tárul elénk. Az öt ablakos nagyterem s a mellékszoba mennyezete szőlőfürtökből, lombokból 204font ornamentális díszitményeivel, czímereivel, a sarkokban álló remekművü fehér porczellán tűzhelyeivel, elragadó képet nyujtanak.
Szinte elképzeljük itt a XVIII. század hajporos társadalmát, midőn a csillogó, illatos termekben a Haller család egy-egy család ünnepén messze vidékek arisztokracziája gyült össze.
Legszebb az egész kastélyban az úrnő boudoirja, egy festett szoba már a rococo-korból, az ajtó felett gyümölcsös kosárral, mely szinte kináltatja magát s a vászonnal bevont falakon allegoricus képekkel: Visus, Auditus, Olfactus, Gustus, Tactus feliratokkal. Egy-egy életkép, a minek kár volna pusztulásba menni, már csak azért is, mert egy eddig ismeretlen magyar festő alkotásai, a ki igy jelzi magát egy helyen: Math. Veres Pinxit Anno 1771.
A kastély felső része lakatlan, képeit, butorzatát elhordták. A hét magyar vezér képeit, melyek most Szent-Margitán vannak, Huszár Miklós vitette oda. Az egyik teremben nagy fali szekrény áll, benne egy pár a gr. Hallerék birtokviszonyaira vonatkozó nagy folio kötet. Egy sarokban kiérdemült állapotban húzza meg magát egy szegekkel kivert utazó bőrös láda, 1685 évszámmal.
A mult században II. József császár midőn megyénkben átutazott, e kastélyban pihent meg.
A milyen pompás volt a kastély, olyan volt az udvar is. A kastély mögött nagy fedett lovarda volt, kerek poronddal, páholyos ülőhelyekkel, két oldalt boltives istállókkal, melyek faragott oszlopokon nyugszanak.
1849-ben e kastélyt kórházzá rendezték be a sebesültek részére.
Ennek udvarában fedezte fel Torma Károly azon római feliratos követ, mely őt a római határtöltés tanulmányozására inditotta. Ezen felirat szerint Gordianus császár idejében, Kr. u. 239-ben, Valerius Valentinus Napoca mai Kolozsvár aedilise a Szamos mellékét a vallumon vagy határtöltésen kivül levő regio vagy tartománynyal új adóösszeírás alá vevén, a Nemezisnek Alsó-Kosályon való mulatása alatt oltárt emelt.
Udvarháza már a XVI-ik században fennállott. A később fejedelem Bocskai István birta.
Istvánffy e községet a XVI-ik században városnak irja.
Báthory Zsigmond fejedelem itt menti ki az országból s itt pihentek meg a követek, kik őt az országba visszahozták.
205E községet, mint láttuk, huzamos időn át a Hallerek birták. Ősük Hallersteini vagy utóbb Hallerkői Haller Péter szebeni polgármester, neje Kemény Kata, meghalt 1570-ben fiai: Mihály és Gábor, ennek Bocskai Ilonától utódai: 1. István, ki Kaplyont kastélyával nyerte, küküllővármegyei főispán és hadvezér; 1637-től ország rendeinek elnöke. Neje Kendi Judit, gyermekei: Gábor, Pál, János. Gábor vallását elhagyván, 1630-ban külföldi akadémiára ment. I. Rákóczy György alatt a fejedelem udvarában német irások forditója, az erdélyi várakat lerajzolta. Barcsay fejedelem alatt tanácsos, zarándi főispán, főhadvezér, kitől Deésen 1659 január 22-én részjószágot nyert. Apaffy alatt török követ, 1663-ban jelen van a fejedelemmel É.-Ujvárnál, hol a török, Apaffynak kedveskedendő, lefejeztette nov. 15-én. Becses naplót írt (1630–1644) Erdély Diariuma czím alatt. Ujabban jelent meg nyomtatásban.
Haller János, Apaffy s Leopold király tanácsosa, tordai főispán, 1692-ben főkincstárnok. Apaffy a fogarasi várba záratta, 5 évig raboskodott s ez alatt írta és forditotta Hármas Historia cz. művet. Kiadv. Kolozsvárt 1695-ben. S azóta számtalanszor kiadva jelent meg, ma is kedvelt olvasmánya a tanuló ifjúságnak. Coren Jakab művét Békességes türések paysa czím alatt forditotta magyarra, a csiki klastromban jelent meg 1682-ben. Fogsága után követségbe járt Leopoldhoz Bécsbe. Báróságot kapott. Fiai: István, József 1721-ben grófok. Istvánnak Torma Borbálától való fia János 1704-ben Erdély kormányzója s ezek utóda István, a jelen század elején megyénk főispánja. Sírboltja Alsó-Kosály mellett a szőlőhegyen van.
1603-ban azalatt, míg Básta Szamosujvárban tartózkodott, a Básta-párti magyarországi szabad hajdukból, német zsoldosokból s a magyar nemesség egy részéből egy tábor, mintegy 900 fő, kezdett összegyülni Kaplyon mellé a fejedelemmé lett Székely Mózes ellen. A sereg vezére Kornis Boldizsár a Gáspár fia s vele lévén az ifj. Kendi István s mindazok, kik a Básta vagy a német párton voltak. Székely Mózes Rhédei Ferencz és Merza Kantemir tatár vezérlete alatt mintegy kétezer magyar és tatár lovasságot küld szétoszlatására. Május 15-én hajnalban a mély álomban lévő, őrállók és melléksereg nélkül való tábort teljesen körülfogják, minden zaj nélkül hirtelen meglepik. A sereg nagy része a szembeszállás helyett futásnak ered. Kornis, a vezér s a sereg főbbjei, 206hogy embereiket megmentsék, a futókat fogdosni, csatarendbe állitani igyekeznek, szép szóval, szitkokkal. De nem hallgattak reájuk, szerteszét futottak, ki lovon, ki gyalog az éj setéte alatt menekült. Egy rész oda veszett, sokan jutottak közülök tatár fogságba. Kendi István is alig tudott szabadulni, hogy Bástának s a kolozsvári őrségnek hírt vihessen.
1623-ban Kaplyon (Kaplion) várában tartózkodott gróf Bethlen István kormányzó. 1625-ben julius 18-án Curia Kaplianból ír Haller György hadvezér egy mentesitő levelet.
1686 május 9-ike tájt gr. Csáky László egy német lovas sereggel itt szállott táborba a Kuruczok és Tököly ellen s főleg Erdélynek a császár hatalma alá való vételére.
Az unitárius Hallerek idejében, a XVI-ik század végén a XVII-ik elején itt valószinüleg unitárius egyházközség állott fenn.
1681-ben ev. ref. anyaegyházközség. 1775-ben itt levő papja 8 ev. ref. egyházközségbe szolgál. A mult század végén r. kath. egyházhoz tartozó birtokosok kezére kerülvén, a község ev. ref. egyháza megszünt. 1890-ben 19 ev. ref. lélekkel Kazckónak leányegyháza, de temploma nincs.
Két papja ismeretes, Hunyadi István, kit K.-Borsáról helyeznek át 1681-ben és Benkő Mózes 1775-ben
A róm. kath. felekezet kőtemploma állitólag a XVI-ik században épült. Asisa gothicus, sekrestyéjében egy régi szekrény maradt meg Péter és Pál apostolok faragott relief alakjaival az ajtószárnyakon. XVII. századbeli munka: SIGISMUNDVS FELVINCZI DE HARASZTOS felirattal. E templomot valószinüleg 1791-ben újitották meg, mivel annak rajza s költségvetése a főkormányszékhez terjesztetett fel.
A múlt században a két udvar által fizetett házi káplánok tartottak benne isteni tiszteletet. Ujabban a deési szent Ferencz-rendü szerzetesek szolgálnak be időnként. Az itteni egyházközség 1863-ban úrbéri kárpótlásban részesült.
A gör. kath. temploma fából épült. A szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Több idő óta Szelecskének leányegyháza. A gör. katholikusok iskolája 1865–69 közt keletkezett. Voith János volt pártfogója. 207A tanitó fizetését a vallás- és közokt. miniszter 1900. éven kezdve, 300 frtra egészitette ki.
Alacsony fekvése, vizenyős talaja miatt benne a járvány gyakori. Szélnek ki van téve s ritka év, hogy határát a jég el ne verje.
Határának legnagyobb része az 1750-beli hivatalos feljegyzés szerint sík téren fekszik s közepes termésü. A Szamos gyakori kiöntése s a patakok nagy ártalmára vannak határának. Lakosai földjük termékeiből s baromtenyésztésből élnek. Két fordulóra osztott határa 6 ökörrel szántható, 6 évenként a trágyázást megkivánja, de ritkán szokták trágyázni. Egy köböl őszi búza 7 kalangyát, kalangyánként egy vékát ad, a tavaszi 6 kalangyával s szemül 2 vékájával fizet. Szőlője nincs. Erdeje kevés, alig elég a tüzelésre. Legelője szűk. Kaszálója fordulónként, a kertekben állandólag 3 szekér szénát csinálnak. Vetni szoktak évenként még törökbúzát is. Szántója 111 köböl férőü, elvetettek 66 köb. őszi búzát, 10 köb. tavaszit s van 2 1/2 köböl tengeri s borsó vetésük. Rétje 28 szekérre való. Van 29 jármas ökre, lova, 50 tehén, 10 tulok, 20 juh, 26 disznó, 13 méhköpű. Iparosa a két malom molnárja. Három elpusztult telket báró Haller Pál birja.
1822-ben határa első osztályú. Adó alatt van 287 köb. szántója, 120 1/2 szekérnyi rétje, 10 ökör, 23 tehén, 10 tulok, 1 disznó.
Jelenleg a Szamos mellett levő rész termékeny, homokos, magasabban fekvő fekete, agyagos. Főbb terményei: búza, árpa, rozs és főleg a tengeri. Hazai fajta fehér szarvasmarha, kevés juh és sertés. Vizenyős talaja miatt a gyümölcsfa nem tenyészik benne. Malma kettő a Szamoson.
A szamosvölgyi vasút zilahi vonalának egyik feltételes megállóhelye. Gazdasági szeszgyárai részben szünetelnek.
Határhelyei 1898-ban: Táladomb, Le tyemetyő, Sub Zsie, Seszu Zsiri, Kornyu Branyistye.
Lakossága 1553-ban e magyar községben 13 kapu jobbágy és 14 szegény lakos van, pusztaház 8.
1603-ban összesen 4 lélekből álló lakosa van s az egész községben egy udvarház.
1703 körül van 5 jobbágy (Turoczi, Darabont, Csongrádi, Buza stb.), egy zsellér, egy csizmadia, egy szakács lakosa, kik ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 6 házastelke. Adó alatt van 14 ökör, 6 tehén, egy ló s öt juh. Adóba fizettek egy évre 17 frtot, 4 1/2 köb. búzát s ennyi zabot s egy szekér szénát.
1706-ban fiaikkal együtt 49 jobbágy, 4 szegény, 5 szabados lakosa van, kik 23 házban laknak, puszta ház 3 van benne.
1750-ben van 1 egy telkes nemes lakosa, 36 jobbágy 17 telken 25 házban, 3 telkes 2 telken 2 házban és 3 külsőség nélkül való családfő zsellér 2 házban, együtt 19 telken 29 házban. El van pusztulva 3 telek.
1857-ben van benne 72 ház; 8 róm. kath., 8 örmény-kath., 286 gör. kath., 20 evang. ref., 8 zsidó, együtt 330 lakos.
1886-ban 28 r. kath., 370 g. kath. és 4 zsidó, együtt 402 lélek.
1891-ben 489 lakosból 32 róm. kath., 398 gör. kath., 50 ev. ref., 6 lutheranus és 3 örmény-kath.
Adója 1748-ban 115 frt 39 kr. 1749 81 frt 11 kr. 1898-ban 1735 frt 23 kr.