Az energiatermelés és energiafelhasználás környezeti hatásainak csökkentése
Az energiatermelés és energiafelhasználás környezeti hatásainak csökkentése
Energia Charta Egyezmény: Jegyzőkönyv az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti vonatkozásokról
elfogadás: 1994. december 17.
helyszín: Lisszabon (Portugália)
hatálybalépés:
szervezet:
letéteményes:
Magyarország:
aláírás: 1995. február 27.
Célok
Az energiatermelés, energiafelhasználás az a gazdasági ágazat, amely a legnagyobb mértékben hozzájárul a nem megújuló természeti erőforrások felhasználásához és – a különböző káros anyagok kibocsátásán keresztül – a természeti környezet terheléséhez. Az ebből eredő környezeti hatások sokfélék, és a helyi jelentőségűektől egészen a globális méretekben jelentkező hatásokig terjednek. Ugyanakkor a megfelelő energiaellátás a társadalmi-gazdasági tevékenységének egyik legalapvetőbb szükséglete. Ez utóbbinak ad különös jelentőséget, hogy az érintett energiahordozók, technológiák, berendezések nemzetközi kereskedelme napjainkra óriásira növekedett. Emiatt rendkívül fontos e területen is a gazdasági és a környezeti szempontok összehangolása mind az egyes országokon belül, mind a nemzetközi együttműködés szintjén.
Az Energia Charta Egyezmény hatálya az energetikai ágazatban folytatott gazdasági tevékenységre terjed ki. Elősegíti a közép- és kelet-európai országok piacgazdaságának kialakulását, integrálódását a nemzetközi gazdasági életbe – hangsúlyt helyezve ezen országoknál az energiahatékonyság növelésére és a fokozottabb környezetvédelemre. Az egyezmény külön foglalkozik az energetika környezeti vonatkozásaival. Kiemeli többek között az ezzel összefüggő nemzetközi környezetvédelmi egyezmények (Éghajlatváltozási Keretegyezmény, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény) figyelembevételének fontosságát, illetve külön rendelkezéseket tartalmaz a környezetvédelmi kérdésekről: támogatja a piacorientált árképzésben a környezetvédelmi költségek érvényesítését, a beruházási döntés-előkészítésben a környezeti hatások értékelését, a környezetbarát technológiák kutatását, fejlesztését, elterjesztését, a megújuló energiaforrások fejlesztését, felhasználását, az információáramlást, a közvélemény tájékoztatástát, a káros környezeti hatások megakadályozását, illetve felszámolását.
Kötelezettségek
A szerződő felek
– energiahatékonysági politikákat dolgoznak ki, amelyek elősegítik a környezeti költségek és hasznok teljesebb tükrözését, az energiahatékonysági ösztönzők finanszírozásának mechanizmusait, az oktatást, tudatformálást és a technológiaátadást.
– A jegyzőkönyv szorgalmazza az energia-vonatkozású környezetvédelmi beruházások nemzetközi finanszírozási kereteinek kialakítását, illetve a harmadik fél általi finanszírozás elterjedését.
– A jegyzőkönyv konkrét feladatként rögzíti, hogy az egyes szerződő felek adott körülményeikhez legjobban illő energiahatékonysági programokat dolgoznak ki, hajtanak végre, és ezeket rendszeresen aktualizálják.
– A szerződő feleknek szakosított energiahatékonysági szervezeteket, intézményeket kell létrehozniuk.
