Földtörténeti korszakok
Kor
millió év |
Időszakok,
ill. korok |
Főbb kőzetek
|
Értékes kőzetek, ásványi kincsek hazánkban
|
Tenger, szárazföld, hegységképződés, vulkanizmus
|
Éghajlat
|
Jellemző hazai ősmaradványok
| |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
növények
|
állatok – ember
| ||||||||
Őskor (Archaikum)
|
4600
|
A Föld kora
|
A Föld keletkezési kora: 4,6 milliárd év. A legidősebb életmaradványok a Földön 3600 millió évesek. (A legidősebb hazai kőzetek kora kb. 1 milliárd év)
| ||||||
Előkor (Proterozoikum)
|
2600
|
Alsó-proterozoikum
| |||||||
1900
|
Középső-proterozoikum
| ||||||||
1600
|
Rifeikum (felső-proterozoikum)
|
a gneisz, csillámpala (kristályos palák) eredeti üledéklerakódási kora
|
az Alföld medence-aljzatának felső, repedezett részén kőolaj
| ||||||
Ókor (Paleozoikum)
|
580
|
Kambrium
| |||||||
520
|
Ordovicium
|
ostoros moszatok, primitív mikroplanktonok
|
a hazai legidősebb kezdetleges
tengeri ősmaradványok, graptoliták, hidraállatok | ||||||
450
|
Szilur
|
palás kőzetek (filit, agyagpala) kovabetelepülésekkel
|
tenger
|
trópusi vagy mérsékelt (déli félgömbön)
| |||||
420
|
Devon
|
palás dolomit, mészkő, agyagpala, (diabáz)
|
fehér kristályos mészkő (Szabadbattyán)
|
trópusi tenger, vulkanizmus (diabáz)
|
meleg
|
korallok, tengeri liliomok, csigák
| |||
375
|
Karbon
|
gránit, márvány, enyhén kristályos palák, mészkő, homokpalák
|
ma már nem működő ólombánya (Szabadbattyán mellett), márvány (Rakaca)
|
variszkuszi hegységképződés, trópusi tenger és szárazföld
|
trópusi nedves meleg, üledékképződés az Egyenlítő közelében
|
őspáfrányok, őszsurlók, a tengerben algák
|
egysejtűek, mohaállatok, korallok, csigák, kagylók, karlábúak, ősrákok
| ||
285
|
Perm
|
vörös homokkő, kavicskő, a tengerben mészkő, vulkáni kőzetek (kvarcporfir)
|
uránérc (Mecsek), gipsz (Mecsek)
|
félsivatag, lagúna, részben tenger, vulkánok
|
félsivatagi
|
ősi pálmák, ősi tűlevelű fák kovásodott törzsei, tengerben algák
|
a tengerben mohaállatok, egysejtűek (foraminiferák), kovaszivacsok, tüskésbőrűek, korallok, kagylók, csigák, karlábúak, a szárazföldön hüllők (csak lábnyomaik ismertek), ősrákok, virágállatok
| ||
Középkor (Mezozoikum)
|
240
|
Triász
|
dolomit, mészkő, homokkő, vulkáni kőzetek (kvarcporfir, diabáz)
|
mészkő, dolomit, vasérc (Rudabánya), gipsz (É.-Borsod)
|
trópusi tenger, vulkánok
|
trópusi meleg
|
algák
|
egysejtűek, kagylók, főleg vastag héjú megalóduszok, csigák, pörgekarúak, kagylósrákok
| |
195
|
Jura
|
mészkő, „vörösmárvány”, homokkő, mészfillit, zöldpala
|
feketekőszén (Mecsek), „vörösmárvány” (Gerecse), mangánérc (Bakony)
|
tenger, a Mecsekben parti mocsarak
|
nedves, meleg
|
dús tengerparti növényzet, haraszt, korpafű, páfrány, fenyő, szágópálma
|
sugárállatok (radiolariák), egysejtűek (foraminiferák), korallok, tengeri liliomok, kagylók, csigák, pörgekarúak, legjellemzőbbek a fejlábúak (ammoniteszek) és hüllők
| ||
135
|
Kréta
|
mészkő, márga, „flis” homokkő, kavicskő (konglomerátum), nagy fémtartalmú vulkáni kőzetek (főleg diabáz)
|
kőolajtárolók, kőszén (Ajka), bauxit
|
alpi hegységképződés, tenger, tenger alatti vulkánok, szárazföld
|
meleg, váltakozva nedves, száraz
|
az időszak végén a zárvatermők uralkodnak (nyárfák, tölgy, lombos fák)
|
egysejtűek (foraminiferák), szivacsok, tengeri liliomok, tengeri sünök, korallok, férgek, kagylók, csigák, fejlábúak (ammoniteszek)
| ||
Újkor
(Kainozoikum) |
Harmadidőszak
|
65
|
Paleocén Eocén
|
andezit, mészkő, homokkő, márga
|
barnakőszén (Tatabánya, Oroszlány, Dorog, Dudar, Mány), rézérc (Recsk)
|
andezitvulkanizmus, tengerelöntés, lagúnák, szárazföld is
|
meleg szubtrópusi, trópusi
|
haraszt- és fenyőfélék, trópusi lombos fák, eukaliptusz, tengerben mészalgák
|
óriás egysejtűek (nummuliteszek), mohaállatok, korallok, tengeri sünök, csigák, kagylók, halak
|
37
|
Oligocén
|
agyag, homokkő
|
„kiscelli” agyag, hárshegyi homokkő, kőolaj (Bükk előtere)
|
tenger és szárazföld is
|
kissé hidegebb
|
borostyánkő
|
egysejtűek (foraminiferák), kagylók, csigák, halak, ősteknősök, rovarevők, rágcsálók, denevérek, erszényesek, madarak
| ||
25
|
Miocén (az alsó-pannon nélkül)
|
riolit, dacit, andezit, vulkáni tufák, mészkő, agyag, homokkő, kavicskő
|
ólom- és cinkércek, barnakőszén, kőolaj, földgáz, bentonit, kaolin, perlit
|
szigettenger, vulkánok
|
szubtrópusi
|
ősfenyők, füge, pálma, babér, magnólia, tengerben mészalgák
|
algák, mohaállatok, egysejtűek (floraminiferák), csigák, kagylók, krokodilok, ősorrszarvúak, őselefántok
| ||
12
|
Pannon
|
homok, agyag
|
üveghomok, lignit, kőolaj, földgáz, bazalt, szén-dioxid, termálvizek
|
bazaltvulkánok, alig sós vízű beltenger, majd tó
|
mainál melegebb
|
mocsári ciprus, fenyőfélék, tölgy, bükk, platán, juhar, nád, sás, káka
|
csigák, kagylók, halak, rovarok, emlősök, Rudapithecus
| ||
Negyedidőszak
|
2,5
|
Pleisztocén (jégkorszak)
|
homok, bazalt, kavics, mésztufa, lösz
|
mésztufa, lösz, kavics
|
szárazföld
|
változó hideg és meleg időszakok
|
mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve – előember, ősember
| ||
Holocén (Jelenkor)
|
futóhomok
|
ásványvizek, tőzeg
|