17. A NÉPSZÍNMŰ ÚTKERESÉSE (OSVÁTH BÉLA)
17. A NÉPSZÍNMŰ ÚTKERESÉSE
(OSVÁTH BÉLA)
(OSVÁTH BÉLA)
A Világos utáni fél évszázad drámairodalma feltűnő ellentmondásokkal terhes: egyrészt eltűnik belőle a társadalomkritika, másrészt a modern magyar dráma előzményeit mutatja föl. Míg Obernyik Károly Főúr és pór, Szigligeti Ede Csikós és Nagy Ignác Tisztújítás című színművei – más és más drámai válfajokban – a nagy dráma lehetőségeit villantják fel a reformkorban, a század második felének drámai termésében emezekre jellemző valóságábrázolással és írói bátorsággal nem találkozunk.
