GYOPÁROS ALPÁR,
GYOPÁROS ALPÁR,
GYOPÁROS ALPÁR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! A Miniszterelnökség a kormány felhatalmazásának megfelelően benyújtotta az Országgyűlés elé az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szépen illeszkedik azon intézkedések sorába, amelyeket a kormány az elmúlt években megtett annak érdekében, hogy az európai uniós források fölhasználásának eljárásrendje újra és újra olyan garanciális elemekkel bővüljön, amely a törvényben is deklarált célokat erősíti: az átláthatóságot, a szakértelem és az objektivitás erősödését. Ilyen intézkedés volt korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatainak olyatén átszervezése, amely az ágazati fejlesztéspolitikai célok figyelembevételével alakította az eljárásrendet, erősebben bevonva az ágazatai szakpolitikai érdekeket, és kevésbé figyelembe véve a külső érdekeket, konkrétabban meg is szüntetve a külső értékelési eljárásokat. Mindezeket követően tehát most egy újabb olyan javaslat fekszik előttünk, amelynek elemei a szakpolitikai célok elsődlegességének, hovatovább kizárólagosságának garanciáját jelentik.
Nézzük sorban, hogy mik is ezek a garanciális elemek! Az első és legszembetűnőbb változás, hogy a korábbi kiszervezett és így kevésbé átlátható értékelési eljárás helyett a lehető legátláthatóbb értékelői kör végezheti ezt a feladatot. Az értékelő személyek bázisa ugyanis az állami szféra, hiszen értékelők csak kormánytisztviselők, közalkalmazottak vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaságnál munkajogviszonnyal rendelkező természetes személyek lehetnek. Erős garanciális elem, hogy minden projekthez két értékelőt kell rendelni, és az értékelés csak akkor lesz érvényes, amennyiben az értékelések között nem lesz jelentősebb eltérés. Amennyiben ugyanis a javaslat szerinti 30 százalékos arányt meghaladja a két értékelés közötti különbözet, úgy újabb értékelési eljárást kell lefolytatni. Ez a javaslat véleményem szerint növelni fogja az objektivitást az értékelési rendszerben.
A törvény tisztázza az értékelői jogviszony státuszát is, amely azért különösen fontos, mert - ahogy említettem - egy meglévő jogviszony mellett vállalt közfeladatról, mindazonáltal másodlagos jogviszonyról van szó. Munkajogi szempontból különös jogviszonynak számít annak alábbi meghatározottságai miatt, egyúttal végigtekintve néhány garanciális elemet.
Először is: az állami projektértékelőnek van egy elsődleges jogviszonya, amelynek sorsát az értékelői speciális jogviszony osztja, azaz amennyiben az elsődleges jogviszony megszűnik, úgy megszűnik az értékelői jogviszony is.
Másodszor: az értékelői jogviszony egy pályázat keretében jön létre. A törvény helyesen csak a pályázati eljárás keretszabályait határozná meg, a részletszabályok megalkotását rendeleti útra tereli. Kiválasztásra csak az az állami projektértékelő kerülhet, aki megfelel a pályázati felhívásban foglaltaknak.
Harmadszor: fontos eleme a szabályozásnak annak kimondása, hogy nem teremt összeférhetetlenséget az elsődleges jogviszony és az értékelői jogviszony között, ugyanakkor az értékelő másodlagos, azaz az értékelői feladatának ellátása nem veszélyeztetheti az alapjogviszonya keretében ellátandó feladatainak teljesülését, ez pedig a projektértékelő felelőssége. Összeférhetetlenséget teremtenek azonban mindazon körülmények, amelyek a támogatások felhasználására vonatkozó 272/2014-es kormányrendeletben is megfogalmazásra kerültek.
Az állami projektértékelők tekintetében az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
Hatodjára: az állami projektértékelő csak büntetlen előéletű, cselekvőképes természetes személy lehet.
Az állami projektértékelő a kiválasztását követően egy nyilvántartásba kerül, amely egy nyilvános szakértői névsor, ebben az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősülhet. A vele kötött különös munkaszerződésben meghatározásra kerül az adott tématerület, amelynek szakértőjeként tevékenykedik az értékelő. Meggyőződésem, hogy helyes az a különös szabály, amely szoros együttműködésre készteti az európai uniós források felhasználásáért felelős minisztériumot és az adott ágazati irányító hatóságot, amely szerint az értékelő kiválasztását és az adott értékelendő projekthez sorolását az előbbi, míg az értékelő szakmai felkészítését és munkájának minőség-ellenőrzését az utóbbi végzi.
Meghatározza továbbá a törvényjavaslat az értékelő díjazásának alapfeltételeit és végezetül az értékelői jogviszony megszűnésének eseteit.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel az ismertetett jogszabályi garanciákra, meggyőződésem, hogy a törvény megfelel azon céljának, amely deklarálja, hogy az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat. Az állami projektértékelők e területen való foglalkoztatása ezt az alapcélt segíti elő. Mindazok a szabályozási elemek, amelyek meghatározzák ezen feladat elvégzésének kereteit, kellő garanciát nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a támogatások felhasználása a projektértékelési szakaszban is megfelel az átláthatóság, az objektivitás, a szakszerűség és a célszerűség igényeinek.
Mindezek alapján jelzem, hogy a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és erre kérem majd képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen.
