FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS,
FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország fejlődése és az ország gyarapodása fő célunk. Ezért fontos, hogy az Országgyűlés 2014-2020 programozási időszakra megfogalmazott társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében különösen is figyelmet fordít az európai uniós források felhasználására. Az uniós források leghatékonyabb felhasználása nemcsak lehetőség, hanem feladat, amelynek a gazdaságfejlesztést, vagyis gyakorlatilag a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét, érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia. A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége pedig felelősség, közös felelősségünk. Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban olyan beruházások kapjanak támogatást, amelyek hosszú távon biztosan segítik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.
Ezért az egyes projektek objektív, átlátható és piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából alkotja meg a kormány a T/10092. számú törvényt, amely javaslat formájában itt van a tisztelt Ház előtt, s amelynek célja, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való felhasználása.
Magyarország a „Széchenyi 2020” fejlesztési program keretében jelentős fejlesztési forrást használhat fel az európai uniós, valamint a magyar költségvetésre támaszkodva. A kormány számára kiemelten fontos, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. Miközben az Európai Bizottság részéről elvárások fogalmazódnak meg - és kritikák is - a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásával, átláthatóságával kapcsolatban, eközben Magyarország Kormánya már eddig is jelentős lépéseket tett e célok elérésére.
A törvénytervezet olyan szükséges elemeket tartalmaz, amelyek a törvény alkalmazásával lehetővé teszi, hogy a pályázók számára egyértelműen átlátható döntések születhessenek. A kormány olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz a törvénytervezetben javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.
Ugyanakkor az új pályázatértékelési rendszer kidolgozása törvényi szabályozásra alapulva érvényesítheti mindazokat az elveket, amelyek alapja a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő fejlesztések sikeressége. Az előttünk álló törvénytervezet több vonatkozásban is garanciát jelent. Egyrészt a kormány számára jelent garanciát arra, hogy milyen módon és milyen területeken használják fel a fejlesztési forrásokat abban az értelemben is, hogy azokat kizárólag csak a legszigorúbban vett szakmaiság szempontjait érvényesítve, annak egyértelmű és biztos alapján tehessék meg. Másrészt a pályázók számára is garanciát jelent a törvényi változás abban az értelemben, hogy a forrásokat igénylők számára biztosítja a törvény az igazságos és objektív döntést, amelyekre minden esetben kizárólag egységes szempontrendszer alapján kerülhet sor.
Így annak a garanciája is biztosított, hogy az elbírálásában a legjobb koncepciójú, legjobb minőségű, a gazdaságfejlesztési célok teljesítését legkomplexebb módon előmozdító pályázatok fognak támogatásra találni. Tehát fontos, hogy kizárólag a pályázatok érdemi tartalma lehet bírálati szempont szigorú szakmaiság alapján, ezért fontos döntése a kormánynak, amely egy pályázatértékelői szaknévsor létrehozásnak szükségességét jelenti.
Harmadrészt tehát, az előző szempontokhoz kapcsolódóan az új rendszer az Európai Bizottság részére is garanciát adhat a források felhasználásáról, azok átláthatóságáról. Ezért az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, ezért észszerű, sőt szükségszerű, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban állók lássák el a közjó előmozdítását a fejlődés érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós, valamint a magyar költségvetési források fejlesztési célokra való felhasználása nem tekinthető a jelenlegi gazdasági konjunktúrától független kérdésnek, ezért fontos ezek egymásra hatásával összefüggésben is szemlélni az új, tárgyalandó koncepciót, törvénytervezetet, tekintettel azokra a célokra, amelyekre ez szolgál.
2016-ban leszögezhetjük, hogy ma Magyarország a „Széchenyi 2020” fejlesztési program keretében úgy használhat fel jelentős fejlesztési forrást európai uniós, valamint magyar költségvetésre támaszkodva, hogy a költségvetési politikánk sikeres, egyértelműen kiszámítható, és felelősségteljes a kormányzati gazdálkodás; a jelenlegi törvénytervezet mindezeket a jellemzőket tovább erősíti, erősítheti.
A kérdéskör tárgyalásakor nem függetleníthetjük magunkat attól a ténytől sem, hogy a várakozásokat igazolja a GDP-növekedés.
(13.30)
Az európai uniós élmezőnybe tartozik Magyarország gazdasági növekedése, amely az uniós átlag felett teljesít. Csak egy példa, hogy az államadósság szintje a GDP-hez viszonyítva 75,3 százalék, és az idén is folytatódik ez a tendencia, és valóban csökkenés várható a GDP-hez viszonyítva. Ami pedig a 2007-2013-as időszakra vonatkozik, azok így alakultak az elmúlt időszakban: Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget, és várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek. Csak tavaly az uniós forráslehívásunk területén összességében mintegy 2800 milliárd forint kifizetése teljesült úgy, ami 286 milliárd forinttal haladta meg a tervezetet.
Az uniós források beáramlásának még intenzívebbé tétele az elkövetkező időszak célja. Ennek eszközeit az előző ciklus tapasztalatai alapján a mi felelősségünk hatékonyabbá tenni, ha úgy tetszik, tökéletesíteni. Az új ciklusban a lehívás még nem kezdődött el, ugyanis a projektek olyan szakaszban tartanak, hogy teljesítési alapú számlákat még nem tudnak hozni. Most 23 milliárd forint kifizetésnél tartunk, amelyet a hazai költségvetésből előfinanszírozunk, de ez nem gond, mint ahogy egyesek vizionálják, hiszen évek óta stabil a hazai büdzsé, ehhez a pénzügyi mozgástér adott.
Tisztelt Ház! 2007-ben születtek hibás döntések, a jelenlegi kormány teljesítménye ennél inkább értékelendő, mert amit csak el lehetett érni, azt elértük a támogatásoknál, de úgy gondoljuk, hogy érdemes erről beszélni, mert ezekkel az ügyekkel szembesíteni kell az ellenzéket, mert próbál felépíteni egy korrupciós narratívát, aki az előző ciklusban a legelőnytelenebb feltételeket elfogadta, miközben a kormányra a korrupciót szeretné hárítani.
A szabálytalanul felhasznált források aránya 2 százalék alatt van. Elengedhetetlen, hogy tisztázzuk ezt. Ezekkel a számokkal kellene vitatkozniuk az ellenzékieknek, akik az uniós területen is gyakorlatilag Magyarország ellen drukkoltak mindig. Mindezek ellenére most a ciklus végére végül is mi tettük eredményessé az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit, miközben több helyen is feljelentettek bennünket. A kormány túlvállalásának köszönhetően mindent teljesített. A 2007-2013-as uniós források felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és ezért fontos, hogy az Országgyűlés vegye napirendre a tanulságok megvitatását. Kijelenthetjük: minden, hazánknak járó eurót hazahoztunk Brüsszelből. Hazánk kormánya tehát a fejlesztési ígéretéhez kapcsolódóan az összes kiaknázható uniós forrásra tett vállalását teljesítette, és több pénzt fizetett ki, mint gondoltuk. Az előző ciklus fejlesztési rendszerével kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy az nem volt jó. A 2020-ig tartó időszak alatt sokkal több pénzt tudunk a vállalkozásokhoz eljuttatni, ráadásul a bürokráciacsökkentés jegyében is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020 közti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, ez kedvezőtlen érintheti egyebek között az infrastruktúrafejlesztést, az agrártámogatást, ezért például a V4-ekkel is összefogva kívánunk jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. A 2014-2020-as időszak uniós pályázatait 2017. június végéig kiírják. 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék. Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel-, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására az érdemi változtatások között. Ezért fontos, hogy a forráslehívás hatékonysága érdekében hozzuk meg a szükséges megfelelő lépéseket, intézkedéseket, amelyek közt előttünk van megvitatásra a 10092. számú törvényjavaslat az állami projektértékelő jogviszonyról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
Ez egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, fokozott objektivitást és az átláthatóságot. A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt olyan rendelkezésünkre álló esztendőre, amelyben még rendelkezésre állnak uniós források, miközben azt még nem lehet tudni, hogy azt követően mi következik. A 2020-at követő időszakra vonatkozóan másmilyen időszámítás következik az EU-s források szempontjából, ezért nagy felelősségünk van. Az Unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak fejlesztési forrásokra. Ezért mindenkiben tudatosítani kell, aki az ország fejlődéséért felelősséget érez, hogy a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházások legyenek finanszírozhatók, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.
Mint ahogyan a jelenlegi törvénytervezet egy hatékony és működő eszköz abban, hogy a forráslehívás maximális hatékonyságát, egyben átláthatóságát és célszerűségét biztosítsa, annak is biztos eszköze lehet, hogy 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, hogy a gazdasági növekedés nem külső forrásoknak és annak beáramlásának, hanem a gazdasági belső teljesítmények függvényeként legyen meghatározó és egyben fenntartható. Közös felelősségünk, hogy a 2014-2020-as ciklusban a forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel, tudatosítva és használva ennek az előző, 2014-es ciklus minden tanulságát. Ezt szolgálja az új pályázatértékelési rendszer, aminek kidolgozását a kormányzat kezdeményezte annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdasági növekedést előmozdító beruházásokra való felhasználásra.
A pályázatok értékelési rendszerének átalakításában teljesül az az elv, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázat értékelésére nem lehet kiszervezés. A pályázatot értékelők újra kiválasztása azt is eredményezi, hogy ez nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő-szaknévsor összeállítását jelenti, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempontok alapján. Cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számonkérhetőbb, felelősséget vállalható legyen. A legvégső cél pedig mindezzel az, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. Mindezek a közjót szolgálják, hiszen mint köztudott, az erős, jól működő, dinamikusan fejlődő gazdaság alapja az eddigi eredményeink megőrzésének és továbbvitelének garanciája.
Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatandónak és az ország jövője érdekében felelős döntésnek tartja a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
