DR. CZOMBA SÁNDOR,
DR. CZOMBA SÁNDOR,
DR. CZOMBA SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő javaslat célja az Európai Unióval összhangban a befektetők és a vállalkozások által közzétett pénzügyi kimutatások megbízhatóságába és valóságába vetett bizalom megerősítése, javítása, a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásának és nyilvántartásának harmonizálása, emellett pedig e cégek függetlenségének és pártatlanságának erősítése. Ezt szolgálta a 2013/34/EU irányelv is, amelyet a 14/56/EU irányelv módosított. Ez utóbbi módosítás rendelkezéseinek a magyar jogrendbe való átültetését végzi el ez a javaslat.
Az eredeti irányelv a gazdálkodók méret szerinti besorolását a mérlegfordulónaphoz kötve határozza meg oly módon, hogy három kritériumot vesz alapul: a mérlegfőösszeget, a nettó árbevételt és az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát. A korábbi irányelv az említett három kategóriához kapcsolja a könyvvizsgálati kötelezettséget. Az irányelv a közép- és nagyvállalkozások, továbbá a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók pénzügyi kimutatásainál előírja, hogy azokat a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell, vagyis megjelenik a könyvvizsgálati kötelezettség. Ugyanakkor a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozóan az irányelv csak a lehetőséget adja meg, ami azt jelenti, hogy a tagállamok előírhatják a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálati kötelezettségét.
A mikrovállalkozások tekintetében az irányelv nem teszi lehetővé a kötelező könyvvizsgálat előírását, ezen egyébként a módosítás sem változtatott, ami azért fontos információ, mert a hazai vállalkozások nagyrészt a kisvállalkozási kategóriába esnek. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok, a hitelintézetek, a biztosítók és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak.
Rátérve az új irányelvre, a beszédem elején felsoroltakon kívül az EU célja ebben az esetben a szakmai etika erősítése, a könyvvizsgálati sztenderdek tekintetében a konvergencia erősítése, a befektetők védelme és a közfelügyelet erősítése is volt. A korábbi EU-rendelethez képest olyan hangsúlyváltozásokban érhető tetten a módosítás, mint például a folyamatos továbbképzési programok, amelyek biztosítása a tagállamok számára immár nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is.
Az előző rendelet tartalmilag is kibővült, például a szakmai etikára és a szkepticizmusra vonatkozóan az új rendelet kimondja, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat teljes időtartama alatt szakmai szkepticizmussal éljen, felismerve annak lehetőségét, hogy lényeges hibás állítások is előfordulhatnak egyes esetekben. Ez vonatkozhat különösen a valós érték, az értékvesztés, a céltartalékok, a vállalkozás folytatása, a jövőbeni cash flow-kalkulációkra és becslésekre.
A függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó rész is kibővült, és rögzíti, hogy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a könyvvizsgáló cég az észszerűség határain belül mindent megtegyen, hogy a könyvvizsgálat során a függetlenséget ne befolyásolja fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség, üzleti vagy egyéb közvetett kapcsolat. A tagállam köteles felmérni és dokumentálni a függetlenséget fenyegető veszélyeket és óvintézkedéseket.
A könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozóan az irányelv rögzíti, hogy senki nem avatkozhat bele a vizsgálat elvégzésébe, és hogy hatékony informatikai, ügyviteli belső ellenőrzési rendszert kell biztosítani. A munkát úgy kell megszervezni az új szabályozás szerint, hogy legalább egy könyvvizsgáló partnert ki kell jelölni, akinek tevékenyen részt kell vennie a könyvvizsgálat elvégzésében. Könyvvizsgálói dossziét kell létrehozni, és azt 60 napon belül le kell zárni.
Lényeges kérdés, hogy mire terjed ki, mit fed le a jogszabályban előírt könyvvizsgálat hatóköre. Megállapítható, hogy nagy a rés aközött, hogy mit vár el a felhasználók széles köre a könyvvizsgálótól, és mi az, amit a könyvvizsgáló ténylegesen nyújtani tud. A könyvvizsgálat hatókörére vonatkozóan az irányelv leszögezi, hogy az nem terjedhet ki a vizsgált szervezet jövőbeni életképességének, hatékonyságának és eredményességének biztosítására.
A könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó szabályok csak kismértékben bővültek. Ilyen változás, hogy a jelentésnek nyilatkozatot kell tartalmaznia az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságról, amelyek kétséget ébreszthetnek a vállalkozás folytatásával kapcsolatban. A minőségbiztosítási rendszernek függetlennek kell lennie az ellenőrzött könyvvizsgálótól és a közfelügyelet alá kell hogy tartozzon. Minőség-ellenőrzésre kockázatelemzés alapján hatévente kell hogy sor kerüljön, valamint a minőségellenőröknek külön képzésben is részesülniük kell.
Terjedelmében a legnagyobb változás a korábbi rendelethez képest a vizsgálatokra és a szankciókra vonatkozó szabályozás. A legfontosabb változások egyike, hogy a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy a könyvvizsgáló cégek ellen elrendelt intézkedéseket, szankciókat nyilvánosságra kell hozni, és a szankciónak ki kell terjednie a jóváhagyás visszavonásának lehetőségére is. A szankciók formája lehet felszólítás, hatóság honlapján történő közzététel, ideiglenes, legfeljebb hároméves eltiltás a könyvvizsgálattól és a tisztségviseléstől és természetesen a pénzbírság. Ezeket a büntető intézkedéseket valamennyi körülmény mérlegelése alapján kell meghatározni.
A közfelügyelet alapelveire vonatkozóan az új irányelvben új tartalmi elemként találhatók meg a közfelügyelet alapelveire vonatkozó előírások. Példának okáért ilyen az a rendelkezés, amely szerint az illetékes hatóságot olyan nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik járatosak a jogszabályokban előírt könyvvizsgálat által érintett területeken. A hatóság irányításában részt vevő személyeket független és átlátható jelölési eljárás útján kell kiválasztani. Az új irányelv szerint a tagállamok az illetékes hatóság bármely feladatát átruházhatják más, kijelölt vagy törvény által felhatalmazott hatóságokra vagy szervekre.
A közfelügyeleti rendszer finanszírozásának biztonságosnak kell lennie, és mentesnek a könyvvizsgáló cégek bármilyen nemkívánatos befolyásától. A könyvvizsgáló cégek kijelölésével kapcsolatosan a szabályozás kimondja, hogy tilos minden olyan szerződéses feltétel, amely a könyvvizsgáló cégek bizonyos típusára vagy csoportjára korlátozza a kijelölhető könyvvizsgálót. A tagállamok számára két év áll rendelkezésre, hogy az irányelvben foglaltakat átültessék a nemzeti jogukba. Ez a határidő 2016. június 17-én jár le.
Tisztelt Ház! A módosított irányelv a jogszabályi kötelezettségeken alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett. A rendelet alkalmazásával a változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintik. A törvényjavaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyes feladatait a továbbiakban a közfelügyeleti hatósággal megosztva látja el.
Tisztelt Ház! A javaslat másik fontos eleme, és erről itt eddig még nem esett szó, az elhelyezkedési juttatás adó- és járulékmentességéről szól. Szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni, ugyanúgy, mint ahogy korábban is jeleztük, a magyar kormány számára az egyik legfontosabb feladat az, hogy minél többen dolgozzanak Magyarországon, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon.
(14.40)
Ehhez arra is szükség van, hogy ösztönözzük az embereket arra, hogy akik jelenleg közfoglalkoztatásban vannak, minél előbb a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni. Nyilván önök is tudják, látják, érzékelik, hogy ma már nemcsak Nyugat-Magyarországon, hanem a kelet-magyarországi területeken is előfordul az, hogy a vállalkozások arra panaszkodnak, hogy nem vagy nehezen találnak szakképzett munkaerőt. Ezen igyekszünk segíteni.
Az elhelyezkedési támogatás nemrégiben lépett hatályba. Ennek az a lényege, hogy ha egy közfoglalkoztatott az elsődleges munkaerőpiacra lép ki, akkor addig, ameddig egyébként közfoglalkoztatásban részt vett volna, addig a foglalkoztatáshelyettesítő támogatás nettó összege, nagyságrendileg 15-16 ezer forint pluszjuttatásként jár neki. Nyilván ez is egy ösztönző, de még inkább ösztönző lenne, ha egyébként adó- és járulékmentes lenne ez az összeg. Ez 22 800 forintot jelent, de azt gondolom, hogy egy minimálbéresnek, aki 70 ezer környékén keres nettóban, ez a 22 800 forintos pluszjuttatás egy jelentős támogatás lehet. Nem állítom, hogy ezzel megváltjuk a világot, de az üzenetértéke nagyon fontos, és azt gondolom, hogy több ezer ember élhet és fog is élni a következő időszakban ennek lehetőségével.
Mindezeket figyelembe véve szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
