DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY,
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, nagyon sajnálom, hogy Bárándy képviselő úr elmegy, mert neki szerettem volna válaszolni (Tukacs István: Így jártunk, elnök úr!), majd a jegyzőkönyvből megnézheti, nem tudok mást mondani.
Nem tisztem, hogy a miniszter távozását megvédjem, de azért azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a mai napon ez a vita kizárólag a vezérszónoki körről szól, ezt követően majd valamikor folytatódik, én nem is találtam meg a folytatás időpontját a napirendben, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a megjelenő parlamenti naplóból a pártok véleményét megismerhesse a miniszter úr.
De azért ez nem egészen így van. Szeptember 2-án az Igazságügyi Minisztérium tartott - he-lye-sebben: összehívott - egy ötpárti egyeztetést. Az ötpárti egyeztetés tárgya volt a jelenlegi két törvény és az a harmadik törvény, amely a közigazgatási bíráskodás szervezeti kialakításáról szólna. Egyértelmű az a helyzet, hogy ma van az országban húsz darab közigazgatási és munkaügyi bíróság, mert minden megyei törvényszék mellett működik egy ilyen, annak ellenére, hogy összesen az egész ország területén az éves perek száma mintegy 15 ezer per. Na most, ez nem ad lehetőséget arra, hogy a 15 ezer per elbírálásához a húsz törvényszék mellett működő közigazgatási bíróság megfelelően specializálódhatna.
Nagyon sajnálom azt, hogy a szeptember 2-ai egyeztetésre szóló meghívást az MSZP nem fogadta el, oda se jött és nyilatkozatot sem tett. Annyit el kell hogy mondjak erről az egyeztetésről, mint említettem a három törvény volt ezen egyeztetés tárgya, hogy a három törvény közül mindenki kizárólag a bírósági szervezeti átalakítással kapcsolatos kérdéseket feszegetette, a bejelentett vélemények szerint senkinek nem volt baja azzal a két törvénnyel, az általános eljárással és a perrendtartással, amelyeket most tárgyalunk.
Az kétségtelen, hogy az előttünk fekvő két törvény arra épít, hogy egy egységes rendszerben a harmadik törvény is elfogadásra kerüljön. De ha megfigyeli valaki kellőképpen azt az anyagot, amit minden országgyűlési képviselő megkap, azt a tájékoztatást, ahol ütemezik az egyes jogszabályok elfogadását, ott megláthatják, hogy ennek a két törvénynek a zárószavazása be fogja várni majd azt a bírósági eljárás átalakításáról szóló törvényt, hisz ha az teljesen meghal, akkor ehhez nyilvánvalóan lényeges utólagos módosító indítványokat kell beadni, mert ez így lóg a levegőben. Jelen pillanatban nincsen közigazgatási fellebbvitel, felső bíróság, és számtalan más kérdés van.
Az a félelem, amit Bárándy képviselő úr megfogalmazott, álláspontom szerint alaptalan. Ha én jól emlékszem a törvényjavaslatra, bár ez nem tárgya a mai vitának, de mivel elhangzott, kénytelen vagyok rá reflektálni, az ország területén a jelenlegi húsz darab közigazgatási bíróságból hét darab regionális bíróságot hozna létre, mégpedig úgy, hogy akik ma a közigazgatási bíróság bírói, és úgy döntenek, hogy a jövőben is azt a feladatot kívánják folytatni, automatikusan mehetnek át az új közigazgatási regionális bírósághoz, ami arra ad lehetőséget, hogy sokkal koncentráltabban foglalkoznának ott azon a bíróságon a közigazgatási perekkel, és a bírák felkészültsége magasabb szintű lehetne.
Annál is inkább, mert maga a két eljárási jogszabály is arra hegyezi ki a hangsúlyt, én ezt úgy fogalmazom, hogy az általános fellebbezési jog helyett jön be az általános bírósági felülvizsgálat. Nagyon lényeges kérdés, hogy általánossá válik az a kérdés, hogy a bírák érdemben dönthessenek, és ne csak a törvénysértés megállapításával visszaküldjék első fokra, hanem ennek az érdemi hozzányúlásnak a lehetősége nagyon fontos.
Én szeretném még a közigazgatási bíráskodástól függetlenül a témakörből kiemelni azt, ami számomra rendkívül szimpatikus, amit folyamatosan a közigazgatásban gyakorol a kormány, nevezetesen azt, hogy az eljárásokat szeretné leszűkíteni, és a kormányablakoknál az ügyintézési határidők lényegesen csökkennek. Nagyon fontos ebben az eljárásban a sommás per vagy a sommás eljárás. És itt azért van egy nagyon lényeges dolog: gyakorlatilag ez a sommás eljárás kizárja az állampolgári alibizést, vagyis azt, hogy leadnak egy kérelmet, tudják, hogy hiányosan adták be, de arra hivatkoznak, hogy ők előterjesztették, aztán tudják, hogy nem lehet elintézni. Úgyhogy ebben a sommás eljárásban azért nagyon hamar megkapják a fejükre azt, hogy milyen bizonyítékokat kell ahhoz rendelkezésre bocsátani, hogy ez az eljárás lefolyhasson; ez a negatív példa. A pozitív példa az - és megítélésem szerint a lakosság 99 százaléka ezzel él, mert ez a józan ésszel felfogott normális érdeke -, hogy hiánytalan anyagot készít elő, és a hiánytalan anyaggal az ő eljárását nagyon lerövidíti.
Tisztelt Országgyűlés! Annyit szeretnék még elmondani, hogy a bíráskodással kapcsolatos eljárás úgy áll pillanatnyilag, ha jól emlékszem a dátumokra, hogy a múlt héten, kedden reggel a pártok szakértői ültek le egyeztetésre, és ezen a héten, pénteken ismét összeülnek a politikusok.
(14.50)
Akkor már remélhetőleg eldől az a kérdés, ami a bíráskodás átalakításával lenne megoldott, ami szerintem minden körülmények között egy pozitív dolog lenne, mert leválaszthatnánk a munkaügyről a közigazgatást, lehetne koncentrálni a körzetekre, és mondom, ez a 15 ezer eljárás évente minden további nélkül szakmailag akkor lenne jó, ha egy arra szakosodó bíró tudná elbírálni.
Tisztelettel azt kérem, hogy a jelenlegi két beterjesztett törvényt támogassa a tisztelt Ház. Hozzáteszem, mint ahogy említettem, az ötpárti tárgyaláson ezzel a két törvényjavaslattal kapcsolatos kifogást emlékeim szerint senki nem terjesztett elő, az előterjesztések mind a bírósági eljárással kapcsolatosak. Ezért választotta le a minisztérium, amiért én azért vagyok hálás, mert ismerve a magyar jogalkotást, a november-december hónap általában egy rettenetesen zsúfolt időszak szokott lenni. Ha ennek a két törvényjavaslatnak az előkészítő vitáit időben le tudjuk folytatni, akkor nem fogunk az év végére mi zsúfoltságot teremteni. Erre való tekintettel nagyon helyesnek tartom azt az eljárást, ami folyik.
Mi az előterjesztett két törvényjavaslatot támogatjuk, és nagyon fogjuk sajnálni, ha a harmadik törvényjavaslat elbukása miatt ezen változtatni kellene, mert ez az egység, ami bemutatásra került a három törvényjavaslattal, egy nagyon hosszú idő után a közigazgatási bíráskodást végre a megfelelő helyére tette volna.
Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)
