DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP mint baloldali szociáldemokrata párt, alapvetően érdekelt a fogyasztóvédelem erősítésében, javításában és általában a társadalmi modernizációban. Tehát ilyen értelemben a mai nap üdítő színfoltja ez az előterjesztés, mert olyan léptékben változik az e-keres-ke-delem, és olyan mértékben kellene hogy fejlődjön a széles sávú internet, hogy egy ilyen törvényjavaslatra nagyon nagy szükség van, és ebből adódóan alapvetően az MSZP frakciója ezt támogatja.
Ugyanakkor meglehetősen elégedetlenek is vagyunk. De nem is ezt mondanám, hogy elégedetlenek vagyunk, hanem szeretném inspirálni a kormányzatot arra, hogy ennél az új típusú kereskedelemnél új típusú módszereket keressen a fogyasztóvédelemre is. Tehát biztosan nagyon jó dolog, hogy megkérdezik a fogyasztókat, hogy mit látnának szívesen, például egy ilyen feketelistát, de ahogy elhangzott képviselőtársamtól, nem biztos, hogy egy elektronikus kereskedelem fogyasztója tájékozott arról, hogy hol tudja megtalálni ezt a feketelistát. De ha mondjuk, innovatív módon eléje menne ennek az engedélyezésnek vagy a kötelezettségeknek a tárca a jogalkotással azzal, hogy mondjuk, az ilyen cég hirdetése mellett egy fekete pont megjelenik, amit azért az internetesek előbb-utóbb megtanulnak, hogy hoppá, ha itt megjelenik egy fekete pont automatikusan, akkor megnézem, hogy rajta van-e a cég a feketelistán. Nem biztos, hogy ezt kell csinálni, ezt csak példaként mondom, hogy új típusú módszerekre van szükség az e-kereskedelem esetén a fogyasztók védelmére, elsősorban azokat a lehetőségeket is felhasználva, amit maga az e-kereskedelem, illetve az internet nyújt.
Talán durvának tűnik a példa, mert alapvetően egy pozitív dologról van itt szó, bár a fogyasztók megkárosítása azért itt is tömeges lehet, a Titanic katasztrófája váltotta ki, hogy gyökeresen átdolgozzák a tengerészeti szabályokat. Ne várjuk meg, hogy itt is tömeges károkozásra kerüljön sor; új típusú módszereket kutasson ki vagy áldozzon rá a kormányzat arra, hogy ilyen módszerek fejlesztésre kerüljenek.
Az e-kereskedelem, én nagyon örülök ennek a számnak, hogy volt olyan év, amikor 10 százalékkal növekedett. Azt hiszem, hogy ez a tendencia, ahogy terjed az internet és a széles sávú internet is, és egyre olcsóbb lesz, aminek a tekintetében nagyon nem vagyok boldog ettől az önmagában 18 százalékos áfától, mert lehetne ez az általános forgalmi adó 5 százalék vagy nulla százalék, ellenőrizve, hogy ez az árakban megjelenjen, de mindenesetre az e-keres-kede-lem-ben - ahogy néhány világcég, az Alibaba, vagy mondhatnánk mást is, sikere mutatja - rendkívüli potenciál van. Ebből adódóan a jogalkotás feladata, hogy a magyar fogyasztókat védje az általában kis értékű károkozástól. Tehát ezek a cégek, biztos vagyok benne, hogy a döntő többségük jóhiszeműen áll hozzá, és legális termékeket korrekt módon akar eljuttatni a fogyasztókhoz.
Ugyanakkor lépten-nyomon találkozunk az e-marketing vagy internetes hirdetés erőszakos voltával. Egy-kettőt én is végigolvastam ilyet, és rendszeresen előfordul például az elégedettségi és visszafizetési garancia. Nem vettem meg a terméket, de végignéztem, hogy hogyan lehetne élni a visszafizetési garanciával. Az már nem megy online módon: ajánlott levélben, angol nyelven egy wrocławi postafiókba küldjem el az észrevételemet. Ez olyan, hogy van is meg nincs is, tehát ez egyértelműen a fogyasztó megtévesztése, hogy nagy betűvel az van kiírva, hogy megelégedettségi árvisszafizetési garancia, aztán hogy hogyan lehet ezt realizálni, az már nem teljesül.
Tehát ilyen értelemben egyrészt segíteni kellene a fogyasztókat, hogy hol történhet szintén online módon ez a hibabejelentés vagy panaszbejelentés a részéről, hogy a fogyasztóvédelem részéről segítséget tudjon kapni. Tehát ha a kereskedelem e-felületen történik, akkor a hibabejelentés vagy a panaszbejelentés is történhessen e-felületen, illetve általában - mi itt most vitatjuk ezt a törvényt alapvetően üdvözölve, hogy elindult valami, de nem a parlamenti képviselőknek kell ötletelni és elmondani önmagában ezeket a panaszokat. Erre rá kell állítani egy profi stábot, és kutatni kell, hogy a világban hogyan oldják meg, és eléje menni szűrésekkel, hogy milyen módszerrel lehetne lépést tartani az időnként igen agyafúrt, mondjuk így, kkv-kkal, kereskedőkkel. Biztos vagyok benne, hogy a túlnyomó többség becsületes, de azt a néhány szélhámost, aki időszakosan kárt akar okozni a fogyasztóknak, azokat profi módszerekkel kellene kiszűrni. Ennek lehet, hogy ez az első lépése, az első fecske ez a jogszabály, de azt javaslom, hogy ezt mindenképpen folytatni kellene.
Örülök, hogy az előadói beszédben - bár lehet, hogy a rosszhiszemű időhúzás egész mást jelent a jogalkotásban, mint amit én tapasztaltam. A T-nek, amit nem tudom, hogy minek nevezzem ezt a nagy lila T-t, hogy T-Com vagy T-Home, mert még a nevét is eltüntette, egyszerűen utolérhetetlen a hibabejelentésben. Fölhívtam azt a számot, ami a szerződésemben van, és rögtön utána elkezd különböző elágazásokba terelgetni, és ha nem új előfizetést vagy bővítést akarok, hanem mondjuk, hibabejelentést, akkor kér tőlem egy 9-jegyű kódot. Nem voltam a nagy T-nek a keresztapja, nem tudtam sokáig, hogy mi az a 9-jegyű kód. (Dr. Lukács László György: Pedig rajta van a számlán.) Rajta van a számlán, de azt én a telefonból nem tudom, hogy az mi. Meg miért kell nálam lenni egy számlának, amikor azt akarom pont bejelenteni, hogy nem tudok neked e-mailt írni a hibáról, mert pont azzal van a problémám.
Tehát nem fogyasztóbarátok ezek a szolgáltatások. Azt mondom, hogy ugyanez, ami nagy szolgál-ta-tók-nál tömeges probléma, mert gondolom, nemcsak én akartam hibát bejelenteni, hanem sokan mások is, ennek menjen eléje a kormányzat. Lehet, hogy annak a visszahatása, ha most politizálni akarnék, hogy túl nagy különadót kapott a telekommunikáció, és ennek nyomán ki lehet vonni vagy le kellett csökkenteni a telefonos ügyfélszolgálat fogyasztói részét; egyszer kipróbáltam, 50 percet vártam a kezelő jelentkezésére - nem sikerült. Úgyhogy van terület itt a széles sávú meg keskeny sávú területen is.
A másik szintén ezeknek a nagyoknak a fogyasztóvédelmi területe. Szerettem volna bővíteni a szer-ző-désemet, kijött egy üzletkötő, és amikor szélesebb sávú szolgáltatást kértem, akkor valahogy meg-ismert, és mondta, hogy képviselő úr, ne kérje. Ez a réz-vezeték nem tud tíznél többet. Én aláírhatom magával a 15-ös, 20-as szerződést, mert nincs megtiltva, de nem tud többet. Tehát ne az üzletkötő jóhi-sze-mű-ségére legyen az bízva, hogy egy szolgáltató korrekt szerződést köt vagy nem köt korrekt szerződést, hanem valahogy próbáljanak ennek utánamenni.
A „Digitális jólét” egy nagyon szép kifejezés, de ehhez radikális árcsökkentésre lenne szükség.
(19.40)
Tehát ahogy az Európai Unió szabályozással el tudta érni, hogy a roamingdíjak radikálisan és európai jogalkotás eredményeként le legyenek csökkentve, én úgy gondolom, hogy ezeket a fejlesztéseket támogatva - hogy az optikaikábel-korszerűsítések megtörténjenek - nézzen utána a kormányzat, mert én nem irigylem senkitől a 40-50 százalékos EBIDTA-t, ha amögött van innováció, van teljesítmény, van szolgáltatás, de azért azt is meg kell nézni, hogy ez a szolgáltatás ár-érték arányban helyesen megfelelő arányokat tud-e felmutatni.
Azt tekintve, hogy tényleges jogsértések orvoslására hogyan kerülhet sor, bírságok hogyan jöhetnek a fogyasztók védelmére, szeretném kezdeményezni - nem ennek a törvénynek a keretében -, de egy aktív… - tehát nemcsak a passzív fogyasztóvédelem, amikor a fogyasztó jön, és elpanaszolja, mert az a fogyasztóvédelem részéről egy passzív befogadó valami, és aztán tesz valamit, hanem pont a dolog jellegére való tekintettel egy aktív fogyasztóvédelemre szeretnék javaslatot tenni. Ez azt jelenti, hogy az elektronikus fogyasztást mintegy szimulálva, próbavásárlásokat, tesztfogyasztásokat végezzen rendszeresen az elektronikus fogyasztóvédelem. Tehát menjen előre, ne kelljen belemenni a fogyasztónak abba a zsákutcába, abba a káreseménybe, ami például a Quaestor-ügy kapcsán derült ki. Hogyha - a pénzügyi felügyelet, ami bekerült a Magyar Nemzeti Bankhoz - idejekorán végzett volna próbavásárlást, és elolvassa a hamis kötvény lábjegyzetét, abból kiderült volna, hogy emögött nincsen fedezet. Mert bele volt írva, csak senki nem olvasta el. Meg kellett várni a cégnek a bukását.
Tehát ez most egy elrettentő példa volt, nem akarom negatív irányba terelni ezt a gondolkodást most az elektronikus hírközlésről szóló törvénynél, de valami ilyen jellegű aktivitást szeretnék javasolni a kormányzatnak és a jogalkotóknak, hogy szervezzék meg az aktív fogyasztóvédelemnek a lehetőségét, és ha tudják, akkor mielőbb hozzák ide a Ház elé erre vonatkozó törvényjavaslatukat.
Tehát első fecskeként üdvözöljük ezt, olyan dinamikus a fejlődés ezen a területen, hogy javasoljuk, hogy komoly módszertani kutatást végezzenek a kormányzat részéről, és egyre jobb szabályozásokat hozzanak ide a Ház elé. Köszönöm szépen, elnök úr. (Heringes Anita tapsol.)
