BÁNYAI GÁBOR,
BÁNYAI GÁBOR,
BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat gyakorlatilag öt törvényt citál elénk, és így próbálja az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes szabályokat átírni, illetve megvitatni, illetve javítani, s látszólag két, egymástól független területet próbál újraszabályozni a törvényjavaslat: a széles sávú internethálózat fejlesztését elősegítő szabályokat, illetve az elektronikus kereskedelemmel összefüggő fogyasztóvédelmi szabályozást próbáljuk a mai napon is javítani.
A két jogszabály módosítása mégis szorosan összefügg, megalkotásukat a már államtitkár úr által is említett „Digitális jólét” program rendelte el. A gyors és nagy sávszélességű internetelérés elterjedése nemcsak az internetezők számának növekedésével jár, hanem a gazdaság fellendítésének is egy fontos eszköze, aminek mindenféleképpen teret kell engednünk. Biztosítani kell, hogy a fogyasztók jogai ne sérüljenek, hiszen a digitalizáció így lehet eredményes és sikeres mindenki számára, így alapozhatja meg az ország és a gazdaság fejlődését.
A törvényjavaslat mögötti indokokat próbáljuk, próbálom összefoglalni. A törvényjavaslat előzményeként tudjuk, hogy kiemelt kormányzati feladat az e-kereskedelem fogyasztóvédelmének erősítése, figyelemmel arra, hogy az e-kereskedelem forgalma robbanásszerűen növekszik, a kiskereskedelmi forgalom jelentős hányada kerül át az online térbe. A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma.
A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan a számok szerint 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A hazai e-kereskedelemben rendszeresen részt vevő lakosság aránya folyamatosan emelkedik, Magyarországon ez még csak 23 százalék, az uniós átlag 43 százalék, tehát óriási ugyan a lemaradás, de óriási még a fejlődés lehetősége is ebben.
Az e-kereskedelem területén a fogyasztóvédelmi szabályokat magában foglaló jogszabályi környezet mind hazai, mind európai uniós szempontból megfelelően kidolgozottnak tűnik, annak tekinthető, de miután ez egy még mindig, mondhatni, szűz területe a kereskedelmi szektornak, ezért a törvények folyamatos karbantartása célszerű és fontos, illetve 2014 óta harmonizált szabályok segítik a szektorban működő szereplőket.
(19.00)
A hatóság tapasztalata azonban az, hogy ezzel szemben számos esetben nem áll arányban a vállalkozások önkéntes jogkövető magatartása, magas a hiányosságok száma.
A hazai e-kereskedelmi piacot tekintve a tisztán csak webáruházakat működtető vállalkozások nagy részben kis- és közepes vállalkozásnak minősülnek. A jelenlegi szabályozás alapján kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak, tehát 15 milliárd forint körüli összegnek felel meg, vagy pedig a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az e-kereskedelemben egyelőre Magyarországon csak 5-6 ezerre tehető a cégek száma, ebben is várható robbanásszerű fejlődés mind a számokban, mind a forgalmukban, ezért is fontos, hogy erről ma tárgyalunk.
A jelenlegi bírságolási gyakorlat szerint a kkv-knak minősülő e-kereskedelmi vállalkozások által első alkalommal elkövetett jogsértés esetén az elsőre figyelmeztetés elvét alkalmazzuk. Én ezt a magam részéről nagy engedménynek tekintem, hiszen számos más kereskedelmi szektorban már az első alkalommal nem figyelmeztetés, hanem komoly büntetés van.
Tehát nagyon nagy engedmény szerintem - egyébként a magam véleményét mondom ezzel, nem másokét - ezen vállalkozások számára, a szemtől szembe folytatott kereskedelmi kapcsolatokkal szemben, mert ott nem adunk már ekkora kedvezményt, itt egy arctalan kereskedelem folyik, ha úgy vesszük a monitor mögött lévő virtuális térben lévő cég és jómagunk között.
A „Digitális jólét” programja, figyelemmel az InternetKon, a felmérések eredményeire, előírta a feketelista megvalósítását, amit a magam részéről is, illetve a frakciónk is kiemelten támogat, amely az internetes kereskedelem körében a fogyasztókkal szemben súlyos jogsértéseket elkövető e-kereskedelmi vállalkozások nyilvános adatbázisban történő megnevezését takarja majd.
A „Digitális jólét” program a fentieken túl feladatul adta, hogy a kormány vizsgálja meg a széles sávú hálózatok építésére vonatkozó építési szabályok jogi akadálymentesítésének lehetőségeit. A kormány ezt a vizsgálatot a hatóságok és a szolgáltatók bevonásával elvégezte, és a gyakorlati tapasztalatok alapján teszünk javaslatot ennek a törvényben való szabályozására.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság által lefolytatott ellenőrzéseket már államtitkár úr említette, jelentős a növekedés, mondjuk azt, hogy a hibák, a hiányosságok tekintetében, hiszen évről évre minél többen vásárolnak, minél többen lépnek be erre a piacra piaci szereplőként, természetesen egyre több olyan kapcsolat is létesül, amiben valamilyen hiányosságot tapasztalnak a fogyasztók a kereskedőkkel szemben.
Ennek a növekedésnek is indítéka, illetve pontosabban eredménye az, hogy meg kell tudni majd fékezni és a jogkövető magatartást kell erősíteni a kereskedőkben a tevékenységük során a fogyasztókkal szembeni hozzáállásukban.
A fogyasztói panaszok többsége arra irányul, hogy az internetes vásárlás során nem kapnak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, például elállási jog, panasz esetén nem tudják felvenni a kapcsolatot a céggel, hiszen nem lehet őket elérni interneten, e-mailen keresztül, mobiltelefonos vagy bármilyen elérhetőségüket rendszeresen nem jól tüntetik fel.
Az is nagy baj a fogyasztók részéről, hogy az elállást a csomagolás felbontása vagy a termék használatbavétele kizárja és így rengeteg bóvli, sok esetben veszélyes élelmiszer, gyógyszer és rossz, esetleg hamisított elektronikai eszköz, illetve rengeteg ruha és rengeteg olyan használati tárgy kerül így forgalomba, amiatt, hogy el sem tud állni, mert a felbontott csomagolást már nem fogadja el az internetes kereskedő, és nem engedi visszaküldetni a maga részére a fogyasztó részéről a megvásárolt árut, illetve nem kapják vissza ezek után a befizetett összegüket sem. Ezt is szankcionálni kell, és erről is szólnak részben a törvény bizonyos passzusai. Az e-kereskedelmi tevékenységet folytató cégek vonatkozásában előforduló tipikus jogsértések a békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek gyakorlati tapasztalata alapján történik. (Sic!)
A törvényjavaslat részletes tartalmában az első, amit módosítunk, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amelynek módosítása során az egyik legfontosabb tétel a feketelista létrehozása azon cégek számára, akik az internetes kereskedelemben szabálytalanságot követnek el, a második figyelmeztetés után sem változtatnak tevékenységükön. A módosítás további célja az is, hogy a bírság mértékében egy jelentősebb ugrást is előír a törvény, amit szintén a magunk részéről tudunk támogatni, hiszen a kkv-k vonatkozásában a bírság összege továbbra is a nettó árbevételnek az 5 százalékáig fog terjedni, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén pedig 5 millió forintig terjedhet. Ez szintén fontos az e-kereskedelmi partnerek egymással kapcsolatos viszonyában.
A jelenleg hatályos előírások alapján a multicégek már az első alkalommal is bírságolhatók. Ennek én, mondjuk, a magam részéről kíváncsi lennék a hatékonyságára, mert erről nem kaptam a mai napig információt, hiszen a bírság alsó határa mindössze 15 ezer forint volt.
Ezen túl a törvénymódosításról az elektronikus hírközlést érintően a módosított törvények alapján a következőket szeretném még elmondani. A felülvizsgálat célja a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése is, a tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének gyorsítása, a kapcsolódó hatósági eljárások hatékonyabbá tétele. Más hálózatos közművek elhelyezésére vonatkozó szabályozást alapul véve a tervezet pontosítja az építésre felhasználható ingatlanok sorrendjét, erre elsődlegesen közterületen kerülhet sor, a közterület tulajdonosának tűrési kötelezettsége van. És miután közterületről van szó, ez általában önkormányzati és esetleg állami tulajdonú közterület lehet. A hatósági szol-galomalapításra vonatkozó rendelkezések is pontosításra, valamint egyszerűsítésre kerülnek.
Más hálózatos közművek üzemeltetőivel vagy az építtetőtől eltérő hírközlési szolgáltatóval való együttműködés elősegítése, meglévő fizikai infrastruktúra széles sávú fejlesztésekhez való felhasználása érdekében kiegészítésre kerülnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által lefolytatott úgynevezett jogvitás eljárás szabályai szerint. A módosítások az eljárásokat kiszámíthatóbbá teszik, megakadályozzák a rosszhiszemű, időhúzási célú eljárás kezdeményezését, amire mindig van példa.
Nagyon fontos, hogy a „Digitális nemzet” fejlesztési programmal elfogadott kormányzati célkitűzés szerint 2018 év végére az ország valamennyi háztartásában elérhetővé kell válnia és fog válni a széles sávú internetkapcsolat. Ennek érdekében a piacon jelen lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók részben önerőből, részben pedig európai uniós forrásból - a GINOP forrásaiból -, valamint költségvetési hazai forrásból valósítanak meg összesen mintegy - államtitkár úr említette már - 50 ezer kilométer hosszan vezetékes hálózatfejlesztést. Magyarország úthálózata, azt hiszem, ennek a felét éri csak el, tehát egy óriási léptékű fejlesztésről van szó. Igaz, ebben nagyjából 10 ezer kilométeren kell teljesen új vezetéket fektetni, valamint várhatóan a fejlesztések jelentős részét teszi ki a meglévő optikai szálakra létesíthető használati jog beruházásként való elszámolása.
A törvényjavaslat elsődleges célja a „Digitális nemzet” fejlesztési program keretében végrehajtott, a széles sávú hálózatok építésére vonatkozó jogi akadálymentesítést célzó szabályozás felülvizsgálata, továbbfejlesztése.
Amit itt szeretnék kiemelni a határidők esetében: a jogvitás esetekben a partnerek, mondjuk, a határidőket nem tudták betartani egymással szemben, az egyeztetéseket nem tudták lefolytatni kellő határidőben, akkor a hatóság bírságolhat anélkül is, hogy a felek rosszhiszemű magatartása esetleg késlelteti a fejlesztést, és a bírósági eljárás nem lesz halasztó hatályú a fejlesztés végrehajtásában. A kártérítés mértékében lehet majd közöttük megegyezésre jutni a későbbiekben, de a fejlesztést magát nem fogja tudni befolyásolni.
Itt szeretném megemlíteni, hogy miután közcélú fejlesztésekről van szó és a digitális gazdaság fejlesztése, fejlődése az ország gazdaságának egyik hajtómotorja is lehet egyben, ezért fontos, hogy az egyéni célokat akár mint állampolgár, akár mint önkormányzat vagy bármilyen állami szerv egyéni céljait - ha véletlenül ilyen létezne - felül kell írni, hiszen az ország érdeke ez ügyben felülírja az egyéni érdeket.
Nagyon fontos, hogy a közterületre tűrési kötelezettséget ír elő, ahogy már mondottam, az új szabályozás. A közterületeken belül a közúti, vasúti terület igénybevételénél a felek megállapodására 45 napot ír elő a javaslat. Eddig ezt nem szabályozta a törvény, így viszont kalkulálhatóbb lesz a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése.
Fontos, hogy az önkormányzati és magántulajdon esetén a tulajdonosi megállapodás megkötésére most már 30 napot ír elő az új előterjesztés. Ez továbbá rendezi az egyéb állami tulajdonú ingatlanok kérdését is, igénybevételi lehetőségét is az önkormányzati és magántulajdonnal egyezően, hasonló eljárással.
(19.10)
Meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - a más közműveknél meglévő hatósági határozattal alapított vezetékjoghoz hasonlóan - a felek megállapodásának megkísérlése nélkül is létrehozhat szolgalmat vagy más használati jogot az érintett ingatlanon. Ez főként a kis- vagy középfeszültségű villamos infrastruktúra felhasználása esetén jelenthet egyszerűsítést, gyorsítást, illetve azt, hogy kevesebb ingatlantulajdonost sértünk meg azzal, hogy a területén fejlesztést hajtunk végre. A magunk részéről ez is feltétlenül támogatható és támogatott.
A tervezet az eddigieknél részletesebben szabályozza a kártalanítás módját és mértékének megállapítását, de erről már részben beszéltem. A tervezet szerint nem járna kártalanítás közterületek igénybevétele esetén, azt hiszem, ez érthető is, hisz nem hiszem, hogy állami fejlesztés, a közösségi tulajdonon való fejlesztések költségeit az államnak önmaga felé és az önkormányzatok felé kártalanítással kellene még emelni, és emelni ezzel mindannyiunk kiadásait.
A tervezet tartalmazza a nemzeti médiahatóság által lefolytatható jogvitás eljárások - különösen a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások - gyorsítására vonatkozó szabályokat, valamint a jogvitás eljárásban érintett felek egymás közti, jogvitás eljárást megelőző, kölcsönös együttműködésének az elősegítését szolgáló anyagi és eljárásjogi szabályokat.
Ezen túl az elektronikus hírközlési törvény módosítására az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. február 26-ai európai parlamenti és tanácsi irányelv és a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló ’95. évi 5. európai közösségi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, rendeletek, irányelvek átültetéséhez szükséges törvényi szintű szabályok miatt is szükségünk van.
Az ingatlannyilvántartásról szóló ’97. évi CXLI. törvény módosítását egy jogértelmezési bizonytalanság tisztázása indokolja. A törvény keretében eddig az volt, hogy az ingatlannyilvántartásról szóló törvény 12. §-a alapján jelenleg önálló ingatlanként kellene nyilvántartani a földrészletet és a rajta lévő bármilyen típusú építményt, amennyiben a kettő tulajdonjoga elválik. Az építmény fogalmát így a törvény nem határozza meg, hanem azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tartalmazza, és ebbe beletartoznak a nyomvonalas építményfajták is.
Ezen rendelkezésekből adódik az a jogértelmezés, hogy a hírközlővezetékek és más nyomvonalas építmények ingatlannak minősülnek, azonban jelenleg sem az elektronikus hírközlővezetékeknél, sem más hálózatos közműveknél nincs olyan gyakorlat és szakpolitikai szándék, hogy azokat önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba, és erre egyébként jelenleg az ingatlannyilvántartási rendszer nem is lenne képes. A probléma megoldására az elektronikus hírközlési optikai szálra vagy szálakra alapítandó használati jog… (Az elnök csenget.) Igenis, elnök úr, nem tudtam befejezni a vezérszónoki…
