RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Sehr geehrter Vorsitzende, sehr geehrtes Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 4451. számú törvényjavaslat első részével, az első negyven paragrafusával, az anyakönyvezési eljárással foglalkozott. Erről szeretném a bizottságunk véleményét ismertetni.
A Magyarországon élő nemzetiségeket nevesítetten, direkt módon a törvényjavaslat 15. §-a említi, mely szerint az Atv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, melynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”
Ez a módosítás egyrészt a nemzetiségi utónevek vonatkozásában folyamatos aktualizálási lehetőséget biztosít, másrészt a módosítás kiterjeszti az országos nemzetiségi önkormányzatok hatáskörét a nemzetiségi utónevek mellett a nemzetiségi családi név anyakönyvezhetőségével kapcsolatos állásfoglalásra is, mellyel bizottságunk egyetért és támogatja. Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel szaporodni és egyszerűsödni fognak azok a névváltoztatási kérelmek is, amelyekben a korábbi évtizedekben törvényi, fizikai vagy lelki nyomásra nevüket magyarosító nemzetiségi lakosok vagy leszármazottaik visszaveszik eredeti nemzetiségi nevüket.
Ezen 15. §-on kívül természetesen a törvénymódosítás minden pontja érinti, érintheti a Magyarországon élő nemzetiségeket, ezért általánosságban is szeretném kijelenteni, hogy a törvénymódosítás alapvető céljaival, azok megoldási javaslataival a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyetért, azokat támogatja.
Kiemelném ezek közül a törvényjavaslat 12. § (1) bekezdését, mely rendezi a kéttagú családi nevek kötőjellel vagy kötőjel nélküli egységes kezelését, nyilvántartását, hiszen nemzetiségi körben - többek között a már említett névvisszavételek miatt - a kettős családi név használata az átlagnál gyakoribb. Úgyszintén egyetértünk a 12. § 2. pontjával, mely szerint, ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti, mivel a magyarországi nemzetiségeknél ez is az átlagnál gyakrabban fordul elő.
Az anyakönyvezés az ember életét végigkövető, annak legszebb, legcsodálatosabb mérföldköveit - születést, házasságot - és a végén a halálát, földi elmúlását is rögzíti. Pontosan két hónappal ezelőtt, az általános vita során, ahogy Kiss László említette, részletesen elmondtam és a házszabályt kicsit megfricskázva szemléltettem is önöknek ezzel kapcsolatban egy abszolút bensőséges, személyes nemzetiségi történetet, melynek az volt a lényege, hogy a 2005. február 24-én született fiam, Ritter Gergely anyakönyvezésénél négyéves kálváriát kellett végigjárjak ahhoz, hogy a fiam, aki tíz generáció óta német nemzetiségű szülők német nemzetiségű gyermeke, német nemzetiségi anyakönyvi kivonatot kapjon. Más kérdés, hogy ma valószínűleg a fiam az egyetlen Magyarországon, akinek egyidejűleg három különböző eredeti, hiteles anyakönyvi kivonata van: egy magyar nyelvű, egy háromnyelvű, úgynevezett idegen és egy német nemzetiségi.
Mindezt azért mondtam el akkor önöknek, mert egy olyan törvény és törvénymódosítás van előttünk, mely szerint a Magyarországon élő nemzetiségeknek alanyi jogon, automatikusan jár a nemzetiségi anyakönyvezés. Papíron, törvényi szinten látszólag minden rendben van.
(21.10)
A gyakorlatban mégis négy év harc kellett hozzá, hogy ezzel élni tudjunk, és ha nekem, aki a törvényi háttérrel tisztában voltam, aki az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese voltam, aki az akkor még önálló nemzetiségi ombudsmantól kezdve minden létező erőt mozgósítottam, négy év kellett, hogy ezt elérjem, akkor azt kell mondani, hogy Magyarországon a törvénynek ezen része nem működik.
Az elmúlt két hónapban szószóló kollégáimmal utánanéztünk és ellenőriztük, ma már az anyakönyv-kiállító központi elektronikus rendszer érdemi többletmunka nélkül alkalmas mind a 13 Magyarországon élő nemzetiség részére a nemzetiségi anyakönyvi kivonat magyar és nemzetiségi nyelven történő kiállítására. Ennek ellenére az elmúlt két hónap konkrét gyakorlati tapasztalatai még mindig azt mutatják, hogy az érintett köztisztviselők többsége nincsen tudatában ennek, elzárkóznak a nemzetiségi anyakönyvek kiadásától, így a törvény végrehajtása során továbbra is jelentősen sérülnek a Magyarországon élő nemzetiségek érdekei. Kérjük ezért ezúton is a törvény végrehajtásáért felelős szaktárca sürgős intézkedését a törvény betartásának, végrehajtásának biztosítására. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)
