BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Úgy tűnik, hogy az OECD, az Eurostat, az UNICEF, a KSH és a Tárki is téves adatokat közöl évről évre. Úgy tűnik, hogy Magyarországon nem is növekszik a szegénység, különösen nem olyan mértékben, mint amit az előzőekben felsorolt szervezetek az utóbbi években kimutattak.
Miért is mondom én ezt? A nyár folyamán több alkalommal írásbeli kérdést tettem fel a nyári szociális étkeztetés kapcsán, hogy pontosan mely településeken és hányan részesültek az elmúlt években a programban. Államtitkár úr válaszából az derült ki, hogy 2014-ben 123 ezer gyermeket ért el a támogatás, igaz, évekkel ezelőtt ez még 140 ezer gyermeket érintett. Az idén 1270 település vett részt a programban, három éve még 1422 település volt benne. 2010-ben pedig 2443 önkormányzat kapott támogatást gyermekek étkeztetéséhez.
Az adatokból azt is láthatjuk, hogy a legnagyobb változás 2012-ben történt, amikor az önök által újraszabott feltételek jelentősen megnehezítették a részvételt a programban. Akkor körülbelül 350 településsel kevesebb élt a lehetőséggel. Mindez a változás azzal egy időben történt, amikor az összes felmérés és statisztikai adat azt mutatja, hogy egyre nagyobb a szegénységben élők száma, és egyre több gyermek nélkülözik. Úgy tűnik, ez még sem sarkallta arra a kormányt, hogy több gyermeknek biztosítsa a nyári szociális étkeztetést, vagy téves adatokat közölnek folyamatosan.
Önök azt állítják, hogy az elmúlt egy évben 20 százalékkal nőtt az önkormányzatok által önerőből étkező gyermekek száma, vagyis számszerűen 635 fővel nőtt azon gyermekek száma a programban, akik után nem a költségvetés, hanem az önkormányzat fizeti ki a szükséges támogatást. Azt azonban nem emelte ki, hogy míg 2011-ben még több mint 18 ezer gyerek volt, akinek a település maga tudta biztosítani a támogatást, addig 2014-ben már alig 4 ezer. Ez pedig nagyjából 80 százalékos csökkenést jelent.
Mindez a változás annak ellenére történt meg, hogy állítólag sikeres volt az önkormányzati adósságkonszolidáció. Úgy tűnik, még sincsenek jobb helyzetben ezek a települések, hiszen jóval kevesebb gyermek önrészét tudják vállalni, mint korábban. Továbbá az adatok összevetéséből látható, 2011-hez képest az összes későbbi évben jóval alacsonyabb a megállapított adagszám mértéke. Három éve körülbelül még 6,4 millió adag ételre volt elég az állami támogatás, 2014-ben már csak alig 6 millióra futotta. Eltűnt 400 ezer adag étel. Az elmúlt évek nyári szociális étkeztetési adataiból azt is láthatjuk, hogy mindig több volt a beérkezett igény, mint amennyi támogatást megállapítottak. Ezek nem voltak jelentős eltérések, mégsem kapták meg az összes igényelt támogatást a települések, miközben feltehetően nem ezen a néhány millió forinton múlt volna az államháztartás egyensúlya.
Ezért többször feltettem már ezeket a kérdéseket, és újra felteszem a kormánynak: önök miért nem látják vagy akarják látni azt, amit mi látunk? Úgy tűnik, önök a valódi helyzetet folyamatosan sajátosan értelmezik. Miért nem adták meg az összes beérkezett igényre a támogatást? Jövőre emelik-e a nyári szociális étkeztetésre szánt állami forrásokat? Jövőre változtatnának-e a szabályozáson annak érdekében, hogy egyszerűbben megoldható legyen a településeknek az étkeztetés megszervezése?
Mikortól biztosítják az étkeztetést az év minden napjára, minden rászoruló gyermeknek? Főleg annak tudatában, hogy egyre szegényednek a családok, és egyre több gyermek éhezik Magyarországon. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
