CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Továbbra is kiemelkedően alacsony Magyarországon az infláció, a pénzromlás megállt az utóbbi hónapokban. Ez azt is jelenti, hogy kiszámíthatóbbá váltak a hétköznapok a családok, a nyugdíjasok és a vállalkozók, tehát az emberek számára. 1968 óta nem volt olyan alacsony az infláció hazánkban, mint az elmúlt hónapokban. Megállt a drágulás a tavalyi árakhoz viszonyítva, sőt bizonyos esetekben még csökkentek is az árak, így például olcsóbb lett a liszt, a cukor, az étolaj vagy épp a kenyér ára és bizonyos hústermékek ára is. Ennek hatásaként a fizetések és a nyugdíjak is tartósan őrzik értéküket, hiszen kevesebbet kell fizetni az élelmiszerekért, a rezsiért, valamint a tartós fogyasztási cikkekért is. A tavalyi évben például 3,2 százalékkal nőtt a bérek reálértéke az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően.
Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a szocialista kormányok által elvesztegetett évtized során kétszeresére nőtt a villany, háromszorosára a gáz ára. Csupán 2007-ben több mint 24 százalékkal nőttek az átlagos háztartási energiaárak. Ezzel szemben a tavaly megkezdett rezsicsökkentés hatására a háztartási energiaárak csökkentek a legnagyobb mértékben, egy év alatt összesen 12,5 százalékponttal. Ráadásul az idei évben is tovább folytatódik a rezsicsökkentés. Áprilisban a gáz ára csökkent, a következő hetekben pedig az áram és a távfűtés ára fog mérséklődni. A rezsikiadásokon megspórolt pénzt a háztartások részben egyéb fogyasztási kiadásuk, részben megtakarításuk növelésére tudják fordítani, amely egyrészt serkenti a gazdaság növekedését, másrészt erősíti a hazai finanszírozási képességet.
Ezekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy mennyivel több pénz maradt a háztartásoknál a rezsicsökkentés eredményeképpen. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
