DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter: Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a köztársasági elnök úrnak, hogy lehetőséget teremtett ennek a kormány számára is igen fontos témának a napirend előtti megvitatására. A klímaváltozás elleni küzdelem korunk meghatározó kihívása, amelyet egyetlen felelős kormányzat sem hagyhat figyelmen kívül. A kormány megfelelő intézményrendszerrel rendelkezik ennek a problémának a kezeléséhez: a környezetvédelmi, természetvédelmi feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium látja el; valamennyi területnek megvan a tárcavezetője, a háttérintézménye, és mindazok az eszközök, pénzügyi eszközök is rendelkezésre állnak, melyeket a magyar állam, Magyarország ezekre a területekre rá tud fordítani.
Tisztelt Országgyűlés! Jól látható az, hogy az éghajlatváltozás hatásai elértek bennünket a hétköznapokban: a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben folyamatos kihívást jelentenek. Az elmúlt harminc évben a középhőmérséklet összességében majdnem 2 fokkal emelkedett, a csapadékmennyiség csökkent, egyenetlenül érkezik. Ez veszélyezteti az élelmezés biztonságát is, hiszen előfordul, hogy egy esztendőn belül ugyanazon a területen aszály, áradás és belvíz is van. Ehhez képest rendkívül nagy eredmény, hogy a magyar mezőgazdaság - alkalmazkodva a megváltozott időjáráshoz - négy év alatt mintegy 30 százalékkal volt képes növelni a termelését, úgy, hogy közben az öntözött területek - amelyekre még visszatérek - alig változtak.
A kormány a környezeti adottságokat figyelembe véve alakította ki a 2014-2020-as időszak vidékfejlesztési programját, és emellett valamennyi kormányzati programban hangsúlyosan megjelentek a klímapolitikai szempontok is, tehát az uniós és belföldi forrásokat ezekre a célokra föl tudjuk használni több jogcímen, több projekt keretében.
A jelenleg is zajló stratégiaalkotási tevékenységek közül pedig a negyedik nemzeti környezetvédelmi program az, melyet ki szeretnék emelni. Ez hozzájárul a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához, és a környezetügynek is azt a felelősségét jeleníti meg, hogy elősegítsük az ország gazdasági-társadalmi fejlődését, ugyanakkor tudatosan lépjünk fel a társadalmi és környezeti értékek rombolása ellen.
Kiemelt célunk a személy- és vagyonbiztonság, a vagyonvédelem fenntartása az árvíz- és belvízvédelem vonatkozásában. A fejlesztések, gátépítések több száz kilométeren valósultak meg, víztárolók épültek, és ezt a munkát folytatjuk is.
Az öntözés vonatkozásában pedig: köztudott, hogy jelenleg mintegy 200 ezer hektárra van öntözési engedély, ebből ténylegesen 80-100 ezer hektár, amelyen gyakorlatban öntözés zajlik. Itt az öntöző-belvíz-csatorna rendszer - amelynek hossza mintegy 30 ezer kilométer - kétharmada újult meg az elmúlt négy évben, zömmel Start-munkával, uniós források felhasználásával.
Fölmérte az Országos Vízügyi Igazgatóság a távlati öntözési vízigényeket is. Ezek mintegy negyedmillió hektár öntözendő területre vonatkoznak. Ezt a célt, hogy bevonjuk az öntözés körébe ezeket a területeket, el tudjuk érni. Ehhez a feltételek adottak, és így a termelés biztonsága kiegyensúlyozottabb lesz.
(14.10)
Sorsdöntő jelentőségűnek ítéljük hatékony részvételünket a nemzetközi és európai uniós klímatárgyalásokon a következő években. Hazánknak jól kell megválasztania a klíma- és energiapolitikai célokat, hogy az abból létrejövő európai keret a versenyképes gazdaság és a környezeti értékeink megóvásának ügyét megfelelően kezelje. Az uniós bizottság a 2021-2030-as időszakra vonatkozóan lefektette, hogy az Unión belül ’90-hez képest 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, legalább 27 százalékra nőjön a megújuló energia részaránya, és a javuló energiahatékonyság érdekében 30 százalékos energiahatékonysági cél is megfogalmazódott. A megújuló energiánál a biomassza hasznosítása, a közintézmények átállítása aprítékra, fatüzelésre folyamatosan történik.
És jónak mondható a helyzetünk - itt volt kritika a GDP-vel kapcsolatban is -, hiszen a magyar GDP azért négyszeresére nőtt 1990 óta, miközben a kibocsátásaink, üvegházhatású gázkibocsátásaink 40 százalékra csökkentek. A magyar ipar más szerkezetben, versenyképesen, az ország újraiparosításának jegyében jelentősen növekedett az elmúlt időszakban. Ez egy kiemelkedő példa arra, hogy meg lehet valósítani úgy egy fenntartható fejlődést, egy növekedést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy közben kíméljük a környezetet.
Ez kell, hogy a jövőben is célunk legyen. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
