BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Idéznék a törvényjavaslatból: Az Országgyűlés, figyelemmel arra, hogy a magyarországi egészségügyi ellátás színvonalának növelése kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat biztosítani kell; a dohányzás számos megbetegedés kialakulásában játszik kiemelt szerepet, és a hazai elhalálozási mutatókban az okok között közvetlenül vagy közvetve tekintélyes mértékben jelenik meg továbbra is; a dohánytermékek egészségkárosító hatása jelentős mértékben hozzájárul a megnövekedett egészségügyi kiadásokhoz, és ehhez képest, illetve gazdasági erejükhöz mérten a dohánygyártó vállalkozások maguk nem arányosan járulnak hozzá a közkiadásokhoz…
Én most szeretnék néhány részletet felolvasni a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia - mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020) helyzetelemzéséből és annak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés fejezetéből:
„Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. - Előre kiemelném, hogy ugyebár a Fidesz-KDNP kormánya készítette ezt az anyagot. - Az ország népességének általános egészségügyi állapota meglehetősen kedvezőtlen képet mutat. A helyzet közismert jellemzője, hogy Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam-mutató lényegesen elmarad még a szerény gazdasági teljesítmény alapján elvárható értékektől is. Emellett az általánosan kedvezőtlen helyzet mellett különösen súlyos problémákat jelentenek az egészségügyi állapotban tapasztalható, jellemzően területi különbségek, amelyek pontosan követik a társadalmi-gazdasági különbségeket.
Az egészségügyi ellátásban a társadalmi hátrányok szempontjából az alapszolgáltatások hiányosságai jelentik a legelemibb hozzáférési problémákat. Az utóbbi időszakban az alapszolgáltatásokat tekintve a népességszám csökkenése ellenére romlott az ellátottság mutatója. A szegmentált ellátórendszerre jellemző adat, hogy az orvosok lakosságszámhoz viszonyított száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, még annak ellenére is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett itt történt a legszámottevőbb javulás.
A 46/2003. (IV. 16.) országgyűlési határozat szerint működő nemzeti népegészségügyi program fő fókusza a népegészségügyi célú célzott szűrővizsgálatok működtetése. Az intézkedések között ugyan megjelennek a kifejezetten hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érintő intézkedések, például iskolai felvilágosító, nevelő programok, ám ezek jelenlegi mennyisége, szervezettsége nem elegendő ahhoz, hogy a területen szükséges változások elinduljanak.
Komoly egyenlőtlenségek vannak a gyermekek egészségi állapotában és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben is. Ezért nagyrészt a szociális tényezők a felelősek. A gyermekeket érintő halálozások és egészségi problémák 30-50 százaléka hozható összefüggésbe a szülők hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetével. Az egészségfejlesztés az élet első éveiben a leghatékonyabb, de a jó egészség már a fogantatás előtt megalapozódik.”
Folytatnám a részletet:
„A házi gyermekorvosi ellátottságra jellemző, hogy a hálózat hiányos, vagy egyáltalán nincs jelen ott, ahol a legnagyobb arányban élnek halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyerekek, ott alacsonyabb a tízezer gyermekre eső gyermekorvosi praxisok száma. Így például a közép-magyarországi régióban közel kétszer olyan magas, mint az északmagyarországiban.
A védőnői hálózat kiemelt feladata a minden korosztályra kiterjedő prevenciós ellátás. A hátrányos helyzetű térségek eredményes védőnői ellátását nagyban hátráltatja azonban, hogy sok a betöltetlen állás. Az észak-alföldi régióban 2007-ben az állások 10 százaléka nem volt betöltve, illetve számos körzetet tartós helyettesítéssel tudnak csak ellátni. Emiatt a jogszabályban megengedettnél - 250 fő – lényegesen magasabb a hátrányos helyzetű régiókban az egy védőnőre jutó ellátottak száma.”
És most fog jönni a lényeg. Megint hangsúlyozom, ez az önök által készített anyag:
„Az egészséget befolyásoló rizikófaktorok között a dohányzás: a roma lakosság 77,4 százaléka dohányzik, szemben az összlakosság 31,4 százalékával; a magas vérnyomás: a roma lakosság 87 százaléka szenved magas vérnyomásban, szemben az összlakosság 32 százalékával; valamint táplálkozási problémák és a prevenciós tevékenységek hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezők.
Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett kutatásban a következőket állapították meg. Az aktív dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom szignifikánsan gyakoribb a romák, mint a nem romák között. A romák több mint kétharmad része 18 éves kor alatt gyújtott rá az első cigarettára, a nem romák között ennek aránya csupán 50 százalék. - Mondható amúgy, hogy ez is magas. - Nagyon korai kezdet, 12 éves kor alatt a romák között 14,9 százalékban fordul ez elő, ezzel szemben a nem romák között 2,5 százalékban. Kivétel nélkül mindenki dohányzott a korábbi években: a romák között kétharmad, a nem roma származásúak között 50 százalék volt a dohányzók aránya. Tíz roma nőből csak egy döntött úgy, hogy nem dohányzik a várandósság alatt, míg a nem roma származásúak esetében ez az arány 66 százalék. A romák elsősorban a férj, élettárs otthoni dohányzása miatt két és félszer gyakrabban voltak kitéve környezeti dohányfüstártalomnak, passzív dohányzásnak.”
Mielőtt arra gondolnának, tényleg nagyon súlyos adatokat soroltam fel, hogy miért hozom fel folyamatosan a szociális helyzetet - mert több szociológiai tanulmány is alátámasztja azt, hogy a dohányzás és a szegénység között szoros összefüggés áll.
Most mondanám, mielőtt bárkiben is felvetődne, hogy a dohányzással össze fog függni az, hogy mennyire sokat költenek a szociálisan hátrányos helyzetűekre az egészségügyi ellátásban.
Most olvasok egy nagyon durva adatot, Fidesz-tanulmány:
„Tapasztalatok szerint a romák a térítésmentes egészségügyi ellátást 64,2 százalékuk soha vagy nagyon ritkán veszik igénybe, amelynek oka a rossz anyagi és szociális körülményeikből adódik. Nincs módjukban eljutni a szűrővizsgálatokra, nem tudják megfizetni a gyógyszereket, nincs kire bízni a gyerekeket.” - s a többi.
(14.50)
„A hátrányos helyzetű családok - itt nem romákról beszélek - elsődleges szempontja a létfenntartás, a mindennapi megélhetés biztosítása, nem pedig az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése.”
Azért tartottam fontosnak ebből az anyagból ezeket a részeket felolvasni, mert többször elhangzott, hogy ezekkel a bevezetett törvényekkel, a trafikok létrehozásával 8-10 százalékkal csökkent a dohányzók aránya. Értsék már meg a Fidesz-KDNP padsoraiban ülő politikusok, hogy ez nem igaz. Nem igaz! El kell jönni Kelet-Magyarországra, és meg kell nézni, hogy hogyan működik ez. Tudják-e azt, hogy különböző módszerekkel veszik a feketepiacról a feketedohányt? Nem lehet azt megtudni, hogy honnan származik, miből készítik. Néhány példa: diszkóban szálanként lehet dohányhoz jutni, és itt nem a drogról beszélek, cigarettához. Utcákon különböző módszerekkel lehet cigarettát vásárolni. Senki nem tudja azt ma megmondani, hogy a feketepiac hány százalékban működik, nagyon magas, csak ezt lehet mondani.
A másik meg, kedves képviselőtársak: nem két év múlva fog jelentkezni ennek a hatása. És ez bűncselekmény - idézőjelben -, amit csinálnak. Tíz-húsz-harminc év múlva fog ennek az egészségkárosító hatása a nyakunkba ömleni. Igaz, maguk akkor már sehol nem lesznek. De ezek az emberek, akik nem legális úton szerzik be, nem ellenőrzött dohányt szívnak, és higgyék el, én sem dohányzom, nem vagyok dohánypárti, de azért értsék már meg, ilyet nem lehet, ilyen törvényekkel nem lehet!
És nem lehet hivatkozni, hogy az egészségügyre fogják ezt költeni, mert egyáltalán nem látszik a törvényben, hogy melyik pontja lesz az, ahol az egészségügyben meg fog jelenni ez az adóbevétel. Mutassák már meg tételesen, hogy hol van ez leírva, és mire fogják költeni ezt az adóbevételt! És azért hoztam azt fel, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűek, mert pont őhozzájuk nem fog megint ebből a pénzből jutni egy fillér sem, mint ahogy maguk soha nem gondolnak a hátrányos helyzetű emberekre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)
