L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ,
L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat számos fontos módosítást tartalmaz. Ha megengedik, ezeken végigmegyek.
Az elmúlt hónapokban a magyar gazdaság teljesítményét előrejelző nemzetközi szervezetek közül többen javították a hazánkkal kapcsolatos várakozásaikat, mint ez önök számára minden bizonnyal a sajtóból is kiderült. A mérőszámok egyértelművé teszik, hogy az ország tartós növekedési pályára állt. Magyarország versenyképességének javítása politikai hovatartozástól függetlenül mindannyiunk érdeke, reméljük, még a szocialistáké is. Azért mondom, hogy reméljük, még a szocialistáké is, mert ők azért jó sok hasznát látták annak az IMF-en keresztül, hogy Magyarország lefele tartott az ő kormányzásuk idején.
A nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő törvénymódosító javaslat olyan finomhangolásokat tartalmaz, ami növeli a hazai pénzügyi rendszer átláthatóságát, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a gazdaságfejlesztésben szerepet játszó állami szervezetek működését. Többfordulós tárgyalássorozatot követően sikerült elérni, hogy hazánk az egy főre jutó támogatások alapján a második legnagyobb kedvezményezettje lesz az Európai Unió 2014-20 közötti költségvetésének. A javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeknek köszönhetően az uniós források hatékonyabban juthatnak el a kedvezményezettekhez. Ennek részeként a vállalkozásfejlesztésben és a pénzügyi források kihelyezésében gyakorlott, komoly közvetítői hálózati kapcsolatokat építő Magyar Fejlesztési Bank végrehajtó szervezetként részt vesz az Európai Strukturális és Beruházási Alapból támogatott pénzügyi eszközök szétosztásában. A bank ilyen irányú szerepvállalása köztudott, a mostani módosítás e téren csupán pontosítást végez el, és többek között lehetőséget biztosít a pénzintézetnek arra, hogy a célnak megfelelő munkaszervezetet hozzon létre, a rá váró feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság további fejlődése céljából kormányunk a stratégiai beruházások finanszírozhatóságán is javítani kíván. Ezt szem előtt tartva a nagyobb léptékű beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi mozgásteret szélesíti a módosító indítvány, amikor is az MFB nem hitelintézeti ügyfelekkel szembeni együttes kitettségét a szavatolótőke 45 százalékában határozza meg. Ez a mérsékelt limitemelés kis lépés az MFB-nek, mivel nem befolyásolja a bank működését és stabilitását, ellenben nagy lépés, tisztelt képviselőtársaim, a nemzetgazdasági szintű beruházások megvalósításának irányában.
Az állam az első nemzeti közműszolgáltató létrehozásával megjelenik a lakossági közműszolgáltatói szektorban. A cél az, hogy az állam kedvező áron elérhető magas szolgáltatási színvonala miatt vonzó, egyúttal biztonságos közszolgáltatást kínálva szálljon versenybe az ügyfelekért a piac többi szereplőjével. A rendszer kiépítésének első lépcsőjeként a Magyar Fejlesztési Bank érdekeltséget szerez a Főgáz Zrt.-ben, a tulajdonviszonyok változását pedig az MFB-törvény mellékletében is fel kell tüntetnünk.
A törvény által előírt alapvető és közcélú állami feladatellátás zökkenőmentességét szolgálja a gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása, amellyel lehetővé válik az állam számára a kisebbségi tulajdonosok kivásárlása. A kisebbségi részesedés megvételére csak azon alapvető közszolgáltatásokat nyújtó zártkörű részvénytársaságok esetében lenne lehetőség, ahol ezt az ellátásbiztonság és a feladatvégzés javításának szándéka feltétlenül megkívánja. A vásárlást az állam kizárólag akkor kezdeményezhetné, ha az adott cégben legalább a szavazatok 90 százalékát megtestesítő részesedése, tehát egyébként is döntő befolyása van.
A javaslat mind a hazai alkotmányos elvárásokkal, mind az uniós irányelvekkel, mind az Európai Bíróság gyakorlatával összhangban áll. Ráadásul egy olyan jogosultság bevezetéséről szól, amelyhez hasonló a nyilvánosan működő részvénytársaságoknál a hatályos tőkepiaci szabályozásnak megfelelően a magánszektorban jelenleg is érvényesíthető.
Tisztelt Ház! Ha egy hazai piaci vállalkozás vagy bármilyen más piaci vállalkozás jogot formálhat a kisebbségi tulajdonosi érdekeltségének kényszerítő erejű megszerzésére, akkor az államnak is lehetőséget kell adnunk arra, hogy tovább növelhesse befolyását azokban a közszolgáltató cégekben, amelyek biztonságos, kiszámítható és eredményes működéséhez az egész országnak alapvető érdeke fűződik, kiváltképpen a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgároknak, családoknak, családi házaknak.
(13.20)
A törvénynek természetesen a kisebbségi tulajdonosok védelmét is figyelembe kell vennie, ezért a javaslat alapján az irányítás egységesítése csak szigorú eljárásrend, megfelelő ellentételezés és világos, garanciális szabályok betartásával történhet meg.
A javaslat egy másik nehézséget is meg kíván oldani. Ma az állam sokszor csak közvetetten, ezért mondhatni, korlátozottan és lassan tud ismereteket szerezni azoknak a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknak a működéséről, amelyekben egyébként többségi befolyással bír, mivel a társaság vezető tisztségviselőit a tulajdonosijog-gyakorló felé is titoktartási kötelezettség terheli. Az ésszerű és kiszámítható működés, az állami döntéshozási hatékonyság és a közügyek átláthatósága érdekében e tekintetben a javaslat mentességet ad a munkavállaló számára.
A társadalom jogos elvárásának tettünk eleget akkor, amikor korábban azt javasoltuk az állami cégek vezetőinek, ne éljenek a prémiumkifizetés adta lehetőséggel, vagy fordítsák azt jótékony célra. Az állami vezetők 99 százaléka felismerte ennek a helyzetnek a személyes erkölcsi hozadékát, volt azonban, aki bírósághoz fordult. A beterjesztett módosítás célja, hogy az ilyen peres eljárásoknak csak az érintett cégek, ne azok vezetői legyenek kitéve.
Az önök előtt fekvő módosítás, tisztelt képviselőtársaim, a szövetkezeti hitelintézetek helyzetét is javítani kívánja prudenciális és hatékonysági szempontból. Miközben az állam a szektor modernizációján dolgozik, az ágazat szereplői piaci alapon maguk is olyan átalakulási, főként egyesülési lépéseket tesznek, amelyek a részvényesek kétharmados határozatát igénylik. A takarékszövetkezetek kérték, hogy a törvény módosításával könnyítsünk a szabályokon, mivel a jelenleg hatályos döntéshozatali mechanizmus rettentően lassítja vagy akár el is lehetetleníti előrelépésüket. Egyes takarékszövetkezetek esetében a tagok létszáma az ezres nagyságrendet is meghaladja, a többségükben minimális részjegytőkével rendelkező tagokat pedig olykor szinte lehetetlen elérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kérésnek eleget téve a törvény úgy módosulna, hogy egy harmadszorra megismételt küldöttgyűlésen a korábbi két alkalommal határozatképtelenség miatt nem tárgyalt ügyekben a jelen lévő tagok kétharmada is hozhasson döntést. Ezzel a megoldással a tagok jogai nem sérülnek, az érdemi döntések is megszülethetnek.
Ha esetleg képviselőtársaim között vagy családtagjaik között van olyan, akinek takarékszövetkezetben részjegye van, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. Nekem éppen a hétvégén számolt be az édesanyám arról, hogy hogyan nézett ki a takarékszövetkezeti egyesülésről szóló taggyűlés, illetve közgyűlés. Tehát teljesen életszerű a szabályozás.
A jogszabályok szerinti működéshez a támogatás az a módosítási javaslata a képviselőtársaim előtt fekvő törvényjavaslatnak, amely szerint a részjegy visszaváltását a tagságból kikerült tulajdonos számára csak akkor lehet engedélyezni, ha az nem veszélyezteti az intézmény működésével kapcsolatos prudenciális követelményeket. Erre a módosításra azért van szükség, mert idén az Európai Unió nagyon szigorú tőketartási kritériumokat léptetett életbe, elviekben pedig akár egy olyan helyzet is előállhat, hogy a visszaváltásokkal a takarékszövetkezet szava-tolótőkéje az EU által meghatározott szint alá csökken. Egy ilyen esetet meg kell előznünk.
Hasonló okból a törvény feljogosítja a Takarékbankot, hogy ne járuljon hozzá a társaság átalakulásához, amennyiben az sérti a prudenciális szabályokat. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbiztosi tevékenységgel kapcsolatos hatékonyságjavító észrevételei is bekerültek a módosítások közé.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatban foglalt rendelkezések célja tehát a közvetlenül vagy közvetetten a magyar állam felügyelete alá tartozó, döntően pénzügyi és gazdaságfejlesztési célú intézményrendszer hatékonyságának javítása, amely hozzájárul hazánk versenyképességének növeléséhez is.
Mindezek jegyében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek támogatni az önök előtt fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm, elnök úr.
