DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sajnálom, hogy Cseresnyés Péter képviselő úr nem a napirendhez szólt hozzá. De ha már kitekintést tett a világpiaci energiaárakra, akkor szeretném megemlíteni, hogy a világpiacon az energia ára 25 százalékkal csökkent, a 120 dolláros olajár 80 dollárra mérséklődött. Ezzel szemben önöknek nagy csinnadratta közepette mintegy 20 százalékkal sikerült Magyarországon csökkenteni az energiaárakat. Azt viszont nem mondta el, hogy az előző időszakban, a válság idején, amikor felment 120 dollárra az olaj ára, akkor azzal volt összefüggésben… - tehát nem a kormány szándékától függött az energiaár-emelés. Most viszont az önök szándéka alulmúlja az energia világpiaci árának csökkentését. Ez azért a szakmai korrektséghez hozzátartozik, nem csökkentve természetesen azt a derék elhatározást, hogy önök csökkentették az energiaárakat. Mert igazából haladtak azzal, amit a világpiac lehetővé tett, és nagyon helyes, hogy nem a MET offshore gázüzlethez hasonlóan magánzsebekbe juttatták, hanem a nagy részét árcsökkentésre fordították.
A T/2079. számú törvényjavaslatról, aminek a címe meglehetősen eufemisztikus, hogy egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szólna; hát, azokra a részekre szeretnék kitérni, amelyek véleményem szerint semmilyen kapcsolatban nincsenek a hatékonyság növelésével. Ugyanis a törvényjavaslat módosítja a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvényt, azaz az MFB-törvényt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényt, tehát ezt még nem önök hozták, valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényt, a takarékszövetkezeti törvényt. Ezt már önök hozták, és ennek megfelelően érdekes, hogy most még inkább utánanyúlnak, hogy egyszerűbben tudják kezelni az ebül szerzett vagyont és befolyást a takarékszövetkezeti területen.
Az MFB-törvényt érintő módosítások keretében átvezeti az MFB-törvény mellékletében, hogy a Főgáz Zrt.-ben is rendelkezhet tulajdoni részesedéssel az MFB Zrt. Ez gyakorlatilag már ténykérdés, ez csak egy technikai átvezetés. Kérdés, hogy egy fejlesztési banknak mi keresnivalója van egy gázszolgáltatóban, de hát erre önöknek vannak bizonyos elképzeléseik, amelyek szakmailag vagy igazak, vagy nem. Talán inkább a nem érvek mellett szól a szakma részéről megfogalmazódó megközelítés, illetve a saját érvelésük, hogy egy integrált energiaholdingot szeretnének. Abban nem sok helye mutatkozik az MFB tulajdonlásának.
A másik módosítása az MFB-törvénynek, hogy az MFB szavatolótőkéjének 45 százalékában határozza meg az eddigi 35 százalék helyett az MFB Zrt. hitelintézetnek nem minősülő egy-egy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjával szembeni együttes kitettség maximális összegét. Hogy erre miért van szükség, igazából az indoklásból nem lehet megfejteni. Mindenesetre elég magas aránynak tűnik már a 35 százalék is, a 45 százalék meg kifejezetten. Nem tudjuk, mi a szándékuk ezzel.
A Fejlesztési Bank Zrt. alkalmazottai számára is kibővíti a lehetőségek tárházát, véleményünk szerint az összeférhetetlenségi szabályok lazítása az MFB munkavállalói részéről nem indokolt. Sőt, kifejezetten érdekes dolgot tesz lehetővé, hogy a vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyon kívül az MFB alkalmazottai további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek olyan gazdasági társasággal, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik. Ez feloldása az összeférhetetlenségnek. Olyan gazdasági társasággal is munkaviszonyt létesíthet, amellyel szemben vagy javára és érdekében a Fejlesztési Bank kockázatot vállal, magyarul: hitelt nyújtott neki, kezességet vállalt és így tovább.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gazdasági társaságban történő tulajdonszerzési korlátozásával kapcsolatban rögzíti az előterjesztés, hogy a korlátozásokat az MFB közvetett részesedése esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a közvetlen részesedést szerző társaságban az MFB a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik. Magyarul, olyan cég, amelyben az MFB-nek kisebbségi részesedése van, bármilyen cégben részesedést szerezhet. Ez is old bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat, aminek logikája volt. Az, hogy alkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek, viszont lehetőséget nyújt olyan összefonódásokra, ami nem biztos, hogy célszerű köztulajdon esetén.
A következő módosítás: a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása keretében kötelező lesz megválniuk részvényeiktől azoknak az önkormányzatoknak, cégeknek és magánszemélyeknek, akik tulajdonrésszel bírnak az MVM Zrt.-ben. Az olyan vállalatokban ugyanis, ahol az állam legalább 90 százalékban tulajdonos - így fogalmazták meg a szabályt -, és a cég a lakossági és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, az állam képviselője vételi jogot szerez a törvény erejénél fogva.
Ez egy olyan opció, amelynek fennállása alatt egyoldalú nyilatkozattal, minden további feltétel nélkül kikényszeríthető az adásvételi szerződés, vagyis el kell adja a kisebbségi töredéktulajdonos a pakettjét. Amennyiben az állam képviselője élni kíván vételi jogával, a mostani részvényeseknek kötelező lesz megválniuk a papírjaiktól. A vételi jog gyakorlásához csak az kell, hogy a társaság energiatermelési, rendszerirányítási, energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást nyújtson. Ugyanakkor olyan vállalatokra is vonatkoztatható ez a törvényi passzus, amelyek egyetemes energiaszolgáltatást vagy közszolgáltatást, vagy ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást végeznek, bár jelenleg pont ilyen formációjú cég nem ismert. Tehát ez a teljes leírás egy üres halmazt tartalmaz, azt ír le, de hát valószínűleg az elképzeléseik már megvannak ilyen irányú társaságra is.
A jelen javaslat értelmében az érintett cégek a törvény hatálybalépését követően legfeljebb 120 napig élhetnek az itt megnyitott vételi joggal. A részvényesek az egy részvényre jutó saját tőke értéke és a javaslat alapján meghatározott piaci vételár közül a magasabb összeget kapják - az eddigi tulajdonosok - a papírjaik után. Ez látszólag kedvező.
(13.40)
A javaslat indoklása szerint a vételi jog kialakítására az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági érdekből van szükség. Na ez az, ami alkotmányossági szempontból nehezen állja meg a helyét, ugyanis az, hogy jelenleg az MVM-ben mindössze 0,03 százaléknyi kisebbségi tulajdon van, ezáltal semmiféle hatást nem tud gyakorolni az ellátásbiztonságra és a kiegyenlített működésre vagy annak rontására a kisebbségi tulajdonos. Tehát ez az indoklása a vételi jognak, tehát annak az alkotmányos jognak a megsértése, ami a tulajdonnal való szabad rendelkezést jelenti, nincs összefüggésben a jelen indoklással. Tehát olyan dolgokat rendelnek egymás mellé, amelyek nem összerendelhetők.
(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost
dr. Tiba István váltja fel.)
dr. Tiba István váltja fel.)
A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét - írja az előterjesztés -, fb-tagját, illetve tulajdonosi joggyakorlóját nem terheli a későbbiekben felelősség a társaság munkavállalója részére ki nem fizetett prémium, illetve alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatások miatt, ha az kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli. Az igényt a társasággal szemben lehet csak érvényesíteni. A rendelkezés a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed. Ez egyfajta felmentést ad azoknak a vezetőknek, akik jogszerűtlen gyakorlatot követve, mondhatni, kiszúrásból vonnak el prémiumot vagy szüntetnek meg munkaviszonyt, ezáltal a törvény mentesíti őket a személyes felelősség alól. Ezt nem tartjuk helyesnek, ez egyfajta önkényeskedés útját nyitja meg, tovább csökkenti a törvényi garanciák erejét.
A takarékszövetkezeti törvény módosításának keretében az előterjesztés rögzíti, hogy ha szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő közgyűlésén vagy részközgyűlésén az alapszabály-módosításról, egyesülésről, szétválásról, átalakulásról határozatképtelenség miatt nem születik meg a döntés, az utóbbi közgyűléstől számított három napon belül megtartott harmadik közgyűlésen a fenti kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata is elegendő, feltéve, hogy azon az integrációs szervezet képviselője is - mint meghatározó szervezeté - részt vesz, és a közgyűlésről szóló információkat, a megismételt közgyűlést megelőzően három nappal, legalább egy országos napilapban és a szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban is meghirdették.
Ez egyszerűsíti a kardinális kérdésekről, alapszabály-módosításról, egyesülésről, szétválásról hozandó döntéseket, nem biztos, hogy a jogbiztonságot szolgálja. Sőt, biztos, hogy nem azt szolgálja, hanem a könnyebb átalakíthatóságot szolgálja az integrációs szervezet részéről. Az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részvény visszaváltását, például egy tag halála esetén, ha az nem veszélyezteti a szövetkezeti hitelintézet prudens működését. Na, ezt mondta az előterjesztő államtitkár úr is, hogy ha nem veszélyezteti ezt a prudens működést; célszerű, hogy ennek szabályai azért részletesebben kidolgozásra kerüljenek, mert az, hogy egy adott működési szituáció prudensnek minősíthető vagy sem, meglehetősen szubjektív. Tehát az egyik szakember ezt minősíti prudensnek, a másik azt. Ennek feltehetően jó lenne pontosabb jogszabályi körbehatárolását adni, így meglehetősen szubjektív, hogy mi a prudens. Ez nagyon széles kategória így.
Felhatalmazza a tovább a törvénytervezet a kormányt, hogy az integrációs szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét és ennek sajátosságait rendeletben állapítsa meg. Na hát, ez is nagyon szép! Kormányzati segítséggel átalakították, megmentették, mint a magánnyugdíjpénztárakat, a takarékszövetkezeti szektort, ez most már valakié, és akkor most a kormány még ezeket a szabályokat is rendeletben határozhatja meg.
Tehát a főbb észrevételek a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat címe és tartalma között sajnos nincs összhang, nem derül ki, hogy a törvénymódosítások miatt mennyiben lenne hatékonyabb egyes nemzeti pénzügyi szolgáltatások nyújtása, mert itt bizonyos garanciális elemek kiiktatásáról van szó. Egyértelműen kiderül, hogy a szabályozás legfőbb célja, hogy az MVM Zrt.-ből a kistulajdonosokat kiszorítsák. Mondhatnánk azt is, hogy ez a passzus a lex Mártha Imre passzus, mert a korábbi vezérigazgató úr egyik cégének van egy tízezred résznyi érdekeltsége az MVM-ben, és nehogy beleláthasson a folyamatokba, nehogy kiderüljön, hogy szabályos volt-e egy-egy közgyűlés összehívása, mert az E.ON-vásárlással kapcsolatban például nem születtek meg azok a lépések, amelyek a cégtörvény szerint szükségesek lettek volna.
Tehát mindezeket tekintve úgy gondoljuk, hogy a jogbiztonságot nem növeli, hanem csökkenti az előterjesztés, ezért az elfogadását nem tudjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr.
