HALÁSZ JÁNOS,
HALÁSZ JÁNOS,
HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2001-es év LXIV. törvényét módosítjuk, ez volt az úgynevezett örökségvédelmi törvény, amiről tudjuk, hogy akkor, 2001-ben, amikor itt a parlamentben elfogadtuk, egy nagy léptékű és fontos változást hozott a magyar műemlékek és örökségvédelmi ügyek tekintetében, és a szakmában új szemléletet is honosított meg. De ez már majd’ 15 éve volt.
Ezt a törvényt azóta nagyon sokszor nem csak technikai okok miatt módosították, módosította a parlament; 2002 és 2010 között, tudjuk, hogy ezek a módosítások inkább gyengítették és az időszak végére már-már szétzilálták azt a felépített rendszert, ami nagyon jól működött, nagyon jól indult. Ezért hozzá kellett kezdenünk ennek a rendszernek a rendbetételéhez is, és ezt 2010-ben elindítottuk, több lépcsőn keresztül sok olyan változás történt a törvényben, ami mára oda vezetett, hogy léphetünk egy nagyot, és rendbe tehetjük véglegesen ezt a területet.
Ez a mostani javaslat egy nagyívű, összefogott és átgondolt javaslat, amely a korábbi, általam az imént említett szemlélet formálásával, átalakításával is a mai kor igényeihez igazítja ezt az egész szervezetrendszert. Én ezt üdvözlöm, és köszönöm szépen ezt a nagy munkát, és nagyon nagyszerű az, hogy ezt a munkát a szervezetekkel együtt fogadták el.
Ahogy hallottuk államtitkár úrtól is, igaziból a technikai módosítások mellett két jelentős iránya van a törvény módosításának, a régészeti örökség védelmével kapcsolatosan, illetve a műemléki előírások módosításával kapcsolatosan. A javaslat megváltoztatja a régészeti örökség védelmével kapcsolatos, elsősorban a nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások szabályait. A feltáró tevékenység meggyorsítására átalakítja a szervezetrendszert.
A kormány statútumrendelete alapján már tudjuk, hogy a Miniszterelnökséghez kerültek az örökségvédelmi feladat- és hatáskörök. Ez egy fontos, megalapozó lépés volt ehhez az ügyhöz, amit ma tárgyalunk, és így és most a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz kerülnek - ezt a törvény is most rendezi - az örökségvédelmi nyilvántartási és tudományos szakértői feladatok, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum részét képező Nemzeti Örökségvédelmi Központ által ellátott egyes feladatok is. Ez is egy korábban elindított, átgondolt és most a törvény által is megalapozott változás lesz. A módosítás ezen integráció törvényi alapjait tudja most megteremteni.
A beruházó alapvetően a Forster Központtal állt és áll majd kapcsolatban, így az egyablakos, ügyfélbarát ügyintézés is megvalósítható. A Forster Központ készíti el az előzetes régészeti dokumentációt, végzi a próbafeltárást, javaslatot tesz a nagyberuházást megelőző régészeti feltárás elvégzésére jogosult akkreditált intézményre, és a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatokat a feltárásra jogosult akkreditált intézmények végezhetik csak el. Ahogy államtitkár úr is mondta, ez egy új elem a dologban, egy olyan elem, ami erősíti mindezt a folyamatot. Ezt is üdvözöljük és támogatjuk.
A műemlékvédelmi előírások módosításával is foglalkozik a törvény, erről is engedjenek meg néhány gondolatot. A műemlékvédelmi előírások módosítása a műemléki értékek megalapozottabb és differenciáltabb védelmére, a tulajdonosok és az értékvédelem érdekeinek jobb összehangolására terjed ki, míg a nemzeti emlékhelyre vonatkozó módosítás elsősorban technikai és pontosító jellegű, és a törvény mellékletét érinti csak.
A cél az, hogy dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodás jöjjön létre; megalapozottabb értékfeltáráson alapuló, a funkcionális és gazdasági fenntarthatóságot is mérlegelő, a helyi közösség vagy a tulajdonos véleményét figyelembe vevő védelem és védetté nyilvánítás valósul meg a műemlékké nyilvánítás szabályainak ezen átalakításával, ezért is üdvözöljük, és a kétlépcsős védetté nyilvánítás bevezetésével szintén ezt segítjük, és megtörténik így a régészeti örökség védelmével történő harmonizáció is.
A törvény 45. §-ában foglalkozunk a műemlékké nyilvánítás szabályozásának átalakításával, ezzel az úgynevezett kétlépcsős rendszerrel. A nyilvántartott műemléki érték - mint általános védelem - bevezetésével fokozatossá tehető a védetté nyilvánítás, általános értékvizsgálathoz kötött nyilvántartásba vétel, majd részletes és tudományos értékvizsgálat után történhet csak műemlékké nyilvánítás ezután. Az értékek pontosabb meghatározása, részletes értékleltár elkészítése a jogbiztonságot is növeli, és az ideiglenes műemléki védelem meghosszabbíthatóságát a javaslat eltörli, ez is nagyon fontos, egyszerűsödik, átláthatóbb lesz így az eljárás.
Az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriába sorolás mellett az osztályba sorolással, a műemléki érték fennállásának és országos jelentőségének révén az értékközpontúságon túl a funkcionális és gazdasági fenntarthatóság mérlegelését is lehetővé teszi ez a javaslat.
Az állam szakértői szolgáltatási révén segíti a műemlékek fenntartóit, a tulajdonosokat. További cél a javaslatban, hogy a szakértők és szakértő szervezetek minősítésének megkönnyítése létrejöhessen, és cél a műemlékvédelem szempontjából speciális területek - ahogy ezt államtitkár úr is kihangsúlyozta -, a kihaló, hagyományos kézműves technológiák támogatóvá tételének elősegítése, ez is egy fontos cél, ezt is üdvözöljük.
Ezen javaslat alapján megtörténik a műemlékek monitoringrendszerének szervezeti kialakítása, összehangolása a régészeti örökség védelmének hatáskörével, és az elsőfokú hatóságok létszámának megerősítése, kapacitásnövelése, a műemlékek monitoringrendszerének, az örökségvédelmi felügyelet feladatai ellátásának megerősítése is elérhető ezzel a javaslattal.
Végül: a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a műemléki érték megőrzése veszélyeztetetté válik, az állam rendelkezzen a kellő mértékű és célszerű beavatkozási lehetőséggel. Nagyon fontos javaslatok ezek, és ahogy az imént is említettem, az is egy erősítője ennek a javaslatnak, hogy a szakmai szervezetek lehető legszélesebb körével megtörtént az egyeztetés, és ezáltal egy olyan szemléletváltás történhet, amely egyúttal egy egységes és minden elemében a közjót szolgáló örökségvédelmi rendszert alakít ki és működtet ezután Magyarországon.
Kérem tisztelettel a parlament képviselőit, hogy támogassák szavazatukkal ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
