DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kiss László képviselő úr azt mondta, hogy mintaszerű társadalmi egyeztetés történt a törvény előkészítésével kapcsolatosan, számos előremutató irány van benne; köszönjük szépen. Ezt csak azért kívántam felidézni, mert Ikotity képviselő úr meg azt sérelmezte, hogy ő állítólag csak három nappal ezelőtt vette kézbe a törvényjavaslatot. Nos, én nem tudom, hogy akkor most igazából hol is van a probléma. Szerintem ezt majd az ellenzéki oldalon eldöntik egymás között, hogy pontosan akkor hogy és mint.
Mindenesetre nekem határozottan meglepő volt azt látni, hogy a műemlékvédelemmel, régészettel kapcsolatos törvény apropóján is az LMP-nek egy dolog jut eszébe: neki a mutyi jut az eszébe. Hogy ez miért van így? Bevallom őszintén, egyszerűen nem is értem. Lényegében arról van szó, hogy számos kiskaput most próbál meg a törvény bezárni; a korábbi szabályozásokban nem volt például akkreditáció. Én azt gondolom, ez egy fontos dolog. A földmunkákat korábban is egyébként magáncégek végezték (L. Simon László: Hát ki más?), most ez azzal lesz megszigorítva, hogy itt is lesz egy akkreditációs követelményrendszer. Hogy ez miért rossz és ördögtől való, bevallom őszintén, egész egyszerűen nem értem. Tehát ha jól fordítjuk le magyarra, akkor Ikotity képviselő úr azt mondja, hogy ne legyen akkreditáció, mert az szerinte mutyi. Az nem mutyi, hogyha ilyen nincs. Hát, elég érdekes gondolatmenet mindenesetre, valljuk be őszintén!
Én azt gondolom, hogy ez a törvény egyébként kifejezetten jó irányokat tartalmaz, arról nem is beszélve, hogy valóban, a szakma széles körű egyetértését bírja és azzal rendelkezik. És azért ne felejtsük el, hogy a műemlékvédelemben, az ehhez kapcsolódó szabályozásokban korábban számos életszerűtlen dolog bőséggel akadt. Hadd mondjak egy konkrét példát, hogy mindenki értse, mire is kell gondolni. Mintegy tíz évvel ezelőtt például egy olyan nagy épület, mint a Debreceni Egyetem főépülete, amely műemlék jellegű épület, nyílászárócsere apropóján még azt a választ kapta, hogy csak az eredeti, azaz fa szerkezetű nyílászárókkal lehet megoldani. Mostanra azért eljutottunk oda, hogy arra ugyanúgy hasonlító, de egyéb, ha úgy tetszik, az energia-háztartás szempontjából alkalmatosabb anyagokat már lehet használni. De korábban még nem lehetett. Vagy a gőzfűtéses radiátoros megoldási rendszer, ami hihetetlenül elavult, régi technológia, nagyon balesetveszélyes, ekörül hosszú időn keresztül oly merev álláspontok voltak, hogy egész egyszerűen elborzasztó! Tehát azért az, hogy a műemlékvédelemben előrelépéseket sikerült tenni, és most is egy ilyen előrelépésről van szó, én azt gondolom, ez kifejezetten üdvözlendő és helyes.
Zárásképpen csak egyetlen példát hadd említsek még. A keletnémet területek integrálása a nyugatnémet részről műemlékvédelmi szempontból, városképi szempontból nagyon leegyszerűsítve körülbelül úgy nézett ki, hogy egy régi Hanza-városnál a homlokzati részeket kellett kötelező jelleggel megtartani, azt követően pedig a beépítés, átépítés, felépítés - ahogy tetszik -, azt pedig úgy csinálták, hogy az a legmodernebb technológiát is tartalmazhassa.
(10.40)
Egész egyszerűen a városkép összhatását kellett figyelembe venni. Azt gondolom, hogy ezek például kifejezetten fontosak, előremutatóak lehetnek valóban a magyar műemlékvédelem szempontjából is, és nem azon kell lovagolni, mint korábban tették, hogy egyébként gőzfűtéses radiátorrendszert tartsunk-e meg a XXI. században is vagy sem, mert ez nyilvánvalóan nem életszerű.
Ez a mostani szabályozás szerintem ebből a szempontból jó irányokat tartalmaz, életszerű, és számos pontosítást is magában foglal, mind a beruházásokkal kapcsolatban, mind a hozzá kapcsolódó régészeti feltárásokkal kapcsolatban, mind az elszámolható költségek vonatkozásában. Szerintem ez szélesebb körű konszenzust is megérdemlő törvényjavaslat. Bízom benne, hogy így is lesz.
Szeretném arra kérni a képviselőtársaimat, hogy majd támogassák szavazatukkal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
