PAPP JÓZSEF
PAPP JÓZSEF
PAPP JÓZSEF, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság február 4-én tárgyalta a törvényjavaslatot, és a törvényjavaslatnak kifejezetten az önkormányzatokat érintő részeivel foglalkoztunk.
Komoly vita alakult ki az önkormányzati bizottság ülésén. A vita három fő kérdés köré csoportosult. Ellenzéki képviselő felvetette azt, hogy minősíti-e az önkormányzatokat ez a javaslat, egész egyszerűen hogy lekorruptozza-e az önkormányzatokat ez a javaslat. Az elmúlt évek után, azt gondolom, nagyon sokan várják ezt a törvényjavaslatot, és nagyon fontos az, hogy a lehető legszabályozottabb formában történjen a közvagyonnal és a közpénzekkel történő minden foglalatosság.
Láttunk már példát arra, hogy hogyan használt ki vagy teremtett joghézagot egy-egy gazdasági vagy gazdaságival összefüggő politikai szándék. A közvagyon működtetésének, a közpénzek felhasználásának törvényes és tisztességes módja nem szabad, hogy csak a döntéshozó morális állapotától függjön, hanem olyan szabályokat kell alkotni, amelyek betartása a lehető legnagyobb mértékben garantálja azt, hogy a közvagyonnal és a közpénzekkel morálisan, tisztességesen és törvényszerűen bánnak.
A másik kérdéskör a bizottsági ülésen az volt, hogy minden problémát megold-e ez a törvényjavaslat. Ebben, mondhatom azt, egy megállapodás vagy egyetértés született, hiszen nincs abszolút szabályozás, és sajnos, nincs olyan szabályrendszer sem, amely mindent meg tud akadályozni, meg tudja akadályozni azoknak a szándékát, akik direkt a szabálykerülésre játszanak, vagy teljes mértékben elrettentené azokat, de legalább a dolgukat nehezítsük meg.
Az előterjesztő kormány képviselője jelezte is, hogy a törvény alapvetően nem szankciókra épít, hanem fő feladatának a nyilvánosság erejét tartja.
A harmadik kérdéskör az volt, amit itt már más bizottságok is jeleztek, hogy csorbítja-e az önkormányzatok önállóságát ez a szabályozás. Megítélésünk szerint nem csorbítja az önkormányzatok önállóságát, viszont egy nagyon fontos dolgot megtesz: védi a tisztességeseket, védi azokat, akik törvényes és morális eszközökkel bánnak a közvagyonnal és a közpénzekkel, és mivel a szabályok átláthatóbbak, szigorúbbak, ezért a tisztességesek tevékenysége is átláthatóbb, és természetesen védhető is abban az esetben, ha alaptalan támadás éri őket.
Kérdéseket is felvetett a bizottsági vita, amiben megállapodás nem született, itt három kérdéskörben gondoljuk úgy, hogy még a tárgyalás további szakaszában megállapodásra kellene jutni.
Az első, hogy minden esetben megfelelő-e a szabályozás módja, más bizottsági előadók is érintették már azt a kérdést, hogy csak többségi tulajdonú társaságot alapíthat az önkormányzat. Azt mondja a javaslat, hogy a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti a vállalkozásalapítás, és a felelősségvállalás nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét, illetve csak többségi irányítás lehetséges, ami viszont nem vonatkozik a későbbiekben sem a már meglévő társaságokra.
Felvetődött mint kérdés, és gyakorlatilag kérdés is maradt a javaslat azon része, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok felügyelőbizottsági elnökeit az Állami Számvevőszék jelölje. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez megfontolás tárgyát kell hogy képezze.
Felmerült az önkormányzatok belső ellenőrzésének kérdése. E vita után az önkormányzati bizottság a javaslatot egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
