HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS
HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek bizottságának ellenzéki tagjai is fontosnak tartották-tartják ezt a törvényt, de ebben a formájában inkább egy szocialista választási ígéret kipipálásának tekinthetjük-tekintjük - nem teljesítésének, csak kipipálásának.
A bizottsági ülésen természetesen a hatáskörünkbe tartozó témákról beszéltünk elsősorban, a civil szervezetekről, a nonprofit szervezetekről. A törvénytervezet e tekintetben a közalapítványokkal és a közhasznú társaságokkal foglalkozik. Felvetődött kritikaként, hogy foglalkozhatna mással is, hiszen a magyar nonprofit szféra, az egyesületi-alapítványi világ a közalapítványokon és közhasznú társaságokon kívül is jelentős állami támogatást kap, azaz nemcsak ők, hanem például egyesületek, szövetségek is jelentős állami támogatást kapnak. Gondoljunk csak akár egy-egy minisztérium fejezetére, ahol több szervezet, szövetség nevesítve is szerepel-szerepelhet. Csak e tekintetben sok száz millió forint jut szövetségekhez, egyesületekhez.
Azt gondoljuk, jó lett volna, ha a törvény a közalapítványokon, közhasznú társaságokon túl más civil szervezetek kapcsán is foglalkozik ezzel az üggyel. Ezt hiányosságnak tekintettük-tekintjük, persze nem pótolhatatlan hiányosságnak.
A javaslat szigorítja a közalapítványok lehetőségeit gazdálkodó szervezet alapítására. Ezt általában helyesnek tartjuk, de úgy gondoltuk, hogy ez a pont a civil szféra sokszínűségét nem veszi igazán figyelembe.
A közmédiumokra gondolva sok kérdés vetődött fel e pont kapcsán. Ez egy különleges helyzet, hiszen közalapítványok hoztak létre gazdasági társaságokat, részvénytársaságokat. Így működik például a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagy a Magyar Rádió. Tehát itt egy közalapítvány már létrehozott egy részvénytársaságot. A törvény ezután nem engedné meg, hogy ezek a részvénytársaságok további gazdasági társaságokat hozzanak létre. Ha például a Magyar Televízió képújságja a részvénytársaság által létrehozott kft. által működik, akkor ezután ez így már nem jöhet létre. Felmerült, hogy gondoltak-e a törvényalkotók erre a speciális helyzetre. Érdemes lenne ezt áttekinteni, mert fölmerülhet, hogy a közmédiumok működését rövid, közép- és hosszú távon is - ha kivételt az ő esetükben nem teszünk - ez a passzus esetleg hátráltathatja. Ezt érdemes lenne meggondolni, ezt felvetettük a bizottsági ülésen, és reméljük, hogy a részletes vitában erre majd sor is kerülhet.
(10.50)
Az anyag a közalapítványokról más tekintetben is rendelkezik. A közalapítvány a polgári törvénykönyv meghatározása szerint olyan alapítvány, amelyet közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoznak létre. A jelenlegi szabályozás szerint ezt a közfeladatot jogszabály állapítja meg, azaz törvény, önkormányzati rendelet vagy kormányrendelet. A tervezet a jogszabály fogalmát pontosítja, és a jövőben közfeladatot csak törvény és önkormányzati rendelet állapíthat majd meg a tervezet szerint, vagyis kormányrendelet nem. Azt írják az indoklásban, hogy így elkerülhetővé válik, hogy például a közalapítvány alapítására vonatkozó döntést követően mintegy utólag fogadja el a kormány a közfeladatot megállapító rendeletet.
Szinte sugalmaz ez a mondat, mintha nagyon sok ilyen lett volna az elmúlt időszakban. Megkérdeztem, utánanéztünk; természetesen kiderült, hogy egy ilyen eset sem volt, egyetlenegy ilyen eset sem volt. Helyesnek tartjuk a módosítást, csak például ezt a visszamutogató sugalmazást feleslegesnek gondoljuk ebben az anyagban. Helyes, hogy becsukjuk egyébként a jelenlegi kormány előtt ezeket a kiskapukat, mert láthatjuk, több jel mutat arra, hogy a közalapítványi rendszert egyébként igyekszik a saját arcára formálni a jelenlegi kormány.
Összegezve tehát: fontosnak tartjuk, de inkább egy szocialista választási ígéret kipipálása és nem teljesítése ez a törvény a jelenlegi formájában, ezért tartózkodtunk a bizottsági ülésen.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
